(lithotomia), azon sebészeti operáció, mellyel a
hugyhólyagot felhasítjuk azért, hogy a benne levő hugykövet eltávolíthassuk. A
H. már igen régi s Celsus már az ókorban végezte; azóta folytonosan
gyakorlatban volt a sebészetben s egyes családok azt mint specialitást üzték;
ezek kőmetszőknek neveztettek. A mai gyakorlatban a hugyhólyagot két helyen
szokták felhasítani a kő eltávoláítása végett: 1. a hólyag tetején, a fentájon,
magas hólyagmetszés (epicystotomia); 2. a gáton, azaz a herezacskó és a
végbélnyilás között a hugycső felhasítása után, gátmetszés (sectio perinealis),
mely ismét kétféle módon végezhető, tudniillik a) a gát oldalán ferde irányu
metszéssel a hugycső prostatikus részén keresztül, oldalgátmetszés (sectio
lateralis), b) a gát középvonalában a hugycső hártyás részén keresztül,
középmetszés (sectio mediana). A magas vagy felső hólyagmetszést a XVI.
században Franco végezte először, s annyiban előnyösebb a gátmetszésnél, hogy
nagyobb seb ejthető a hólyagon s igy nagyobb kő is egészben kihuzható rajta, és
ezenfelül, hogy a hólyag belső felszine közvetlenül meg is tekinthető.
Hátrányai voltak azonban, hogy könnyen meg volt sérthető a hashártya, - ami
régebben nagyon súlyos szövődménynek volt tekintendő - és az, hogy a kiszivárgó
vizelet a fantájék szövetei közé jutva, ott gyuladást, súlyos genyedést, a
szövetek elüszkösödését, s igy igen komoly bajokat okozhatott, melyek miatt a
felső hólyagmetszés igen sok esete halálosan végződött. Ez volt az oka annak,
hogy a magas hólyagmetszést csak ritkán végezték, hanem legtöbbször a
gátmetszéshez folyamodtak a sebészek a legujabb időkig. Mióta ugyanis a sebek
gyógyításában az antiszeptikus és a szeptikus mód alkalmaztatik, azon súlyos
szövődmények, mik a fantájék szöveteinek fertőzéséből eredtek, meggátolhatók.
Másrészt olyan módokat gondoltak ki, melyek a hólyagra huzódó
hashártyarészletnek leemelődését biztosan elérik (a végbél kitöltése, a hólyag
megtöltése antiszeptikus oldatokkal, medence magasra helyezése), s igy annak
megsértését kikerülhetővé teszik, továbbá a hólyag sebének összevarrása által a
vizelet-kiszivárgás meggátlása lehetséges. Igy kifejlesztve ma már a magas
hólyagmetszés veszélyességét elvesztette s mint olyan operáció, mely
legkevesebb melléksérülést okoz, mindinkább első helyet foglal el a hugykő
operativ gyógyításában. Magas hólyagmetszéssel lehet a hólyag daganatait is
kiirtani v. a hólyag reszekcióját végezni (l. Hugyhólyag). A gátmetszés, főkép
annak azon alakja, melyet oldalgátmetszésnek neveznek, a legrégibb kőmetszési
mód, s ezelőtt 8-10 évvel majdnem egyedül azt végezték a sebészek. Mivel a gát
bőrén, izmain, a hugycsövön, prosztatán keresztül vezet a hólyag nyakának
felhasítása után a hólyagba, meglehetős sok fontos szervet sért, és azonfölül
csak kisebb nyilást készíthet a hólyagon. Ezért gyermekek kisebb köveinél
alkalmazható leginkább. Ha nagyobb a kő, akkor azt előbb darabokra kell törni,
hogy kivehető legyen. Ezenfelül veszélyét képezi esetleg nagyfoku vérzés a
hugycső hagymás részéből; esteleg a végbél is megsérthető, ha gát igen keskeny.
Utána nem ritkán hugysipoly marad vissza, sőt átmetszetvén véletlenül az
ondókivezető csövet a prosztatában, nemi impotencia is lehet következménye.
Kisebb kövek eltávolítására azért célszerübb a középmetszés a gáton, melynél a
hugycsőnek hártyás része hasíttatik fel a hagymás rész (bulbus) mögött s igy a
nagyobb vérzés el van kerülve, azután tompán tágítják a hugycső prosztatikus
részét (tehát a prosztata s az ondóvezeték csövek megsértése is el van
kerülve), s igy jutnak be a hólyagnyakba, illetőleg a hugyhólyagba. Ezen módja
a gátmetszésnek ujabb eredetü (Allarton) s igen jól használható kisebb köveknek
eltávolítására gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt. Nőknél a hugykövet vagy a
magas H.-sel szokták eltávolítani (ha igen nagy) v. középes nagyságu köveket a
hólyag és hüvely közötti rétegek átmetszésével a hüvelyen keresztül, vagy végre
ugy, hogy (kis köveknél) a hugycsövet tompán tágítják addig, mig a kő kihuzható
lesz. A H. azon módja, mellyel a hólyag és végbél között levő rétegek
átmetszése után a végbélen huzatott ki a kő, elavult s ma már használaton kvül
van.
Forrás: Pallas Nagylexikon