Hugysav
(Acidum uricum), H4C5N4°3,
szénvegyület, melynek sói a gerinces állatok vizeletében fordulnak elő. Az
emlősök vizeletében kevés a hugysavsó, annál több a madarak (guano), a kigyók
és gyikok ürülékében. Mesterségesen glikokolból képződik, ha azt mintegy
tizszeres mennyiségü hugyannyal hosszabb ideig hevítik.Előállítására a kigyók
ürülékét, mely sok savanyu hugysavas ammoniumot tartalmaz, használják. A kigyó
ürülékét addig fözik luggal, mig az ammonia fejlődése megszünik; a leszürt
folyadékot sósavval elegyítve a vizben alig oldható H. fehér csapadék alakjában
leválik. Előállítható guanóból is. Szintelen, apró kristálykákból álló
szagtalan és iztelen por; hideg vizben alig (15 000 sr.), forróban kissé (2000)
oldható. Borszezszben és éterben nem oldódik. Kétalju sav; sói közül a savanyu
hugysavsók az állandóbbak. A H.-ból savanyu oldatban salétromsav behatására
alloxan, alloxantin, murexid stb. képződik. A H. felismerésére különösen az u.
n. murexid próbát használják. A H. tartalmu anyagot néhány csepp salétromsavval
megnedvesítve és az egészet vizfürdőn beszárítva, sárgásveres maradékot hagy,
mely kevés ammoniával megnedvesítve, gyönyörü biborpiros szinüvé válik.
Ilyenkor ugyanis biborsavas ammonium (murexid) képződik. A hugy üledékekben
mikroszkópikisan felismerhető. Sói (az urátok) közül megemlítjük a savanyu
hugysavas ammoniumot, mely a kigyók és madarak ürülékeinek főalkotórésze. Néha
az emberi hugyból is kristályos üledék alakjában leválik. Szintelen, kristályos
test, vizben alig oldódik. A savanyu hugysavas kálium és nátrium az előbbi
sóhoz hasonlók. A H.-val rokon vegyületek: a xantin, hipoxantin vagy szárkin, a
guanin, ugyszintén a teobromin és koffein is.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|