Hugysipoly

olyan rendellenes, rövidebb vagy hosszabb genyedő fekélyes csatorna, mely a hugyszerveket a test felszinével összeköttetésbe hozza, ugy hogy a vizelet ezen csatornán a test felszinére juthat. A H. külső nyilása leginkább a gáton van a herezacskó és a végbélnyilás között, vagy szintén elég gyakran a himvessző tövénél a herezacskón, lehet azonban a herezacskó és a comb között, a fantájékon, sőt az ágyéktájon is (vesesipoly). Nőknél a H. a hüvely mellső falán szokott lenni kisebb-nagyobb távolságban a hüvely bemenetelétől, sőt a méhnyak elülső részén is lehet. A H. belső nyilása lehet a hugyszervek bármely részletében (vese, hugyvezető, hugyhólyag, hugycső) és igen sokszor kanyarulatos utakon messzire esik a külső nyilástól. Közelebb ugy nevezzük meg a H.-t, hogy a hugyszervek érdekelt részéről vesszük az elenvezést (vesesipoly, hugyvezetősipoly, hólyagsipoly, hugycsősipoly), vagy ettől és azon üregtől, melybe a külső nyilás vezet (hólyaghüvelysipoly, hólyagvégbélsipoly, hólyagméhsipoly stb.). A H. oka lehet: 1. sérülések után maradt anyaghiány; 2. gyuladások a hugyszervek körül, melyek ezt is és a bőrt is áttörték s anyaghiányt okoztak (strikturáknál leginkább); 3. anyaghiányok rákos fekélyek pusztitása után; 4. nőknél azon sérülések, miket nehéz szüléseknél a magzatfej hosszas nyomása vagy néha a szülőfogó vagy más szülészeti eszköz zuzása okozhat; 5. operációk, melyekkel a hugyszervek egyes részleteit fel kellett hasítani, ha a sebzés nem gyógyul (kőmetszés, vesemetszés stb.). A H. operáció által legtöbb esetben sikeresen gyógyítható s különösen súlyos esetekben a vese kiirtását is (vesesipolynál) szükségessé teheti.

Forrás: Pallas Nagylexikon