Hull

(ejtsd: höll), l. H. v. Kingston-upon-H., kikötőváros York (ettől 50 km.-nyire) angol grófságban. East-Ridingben, a H. és Humber összefolyásánál, több vasuti vonal találkozásánál, (1891) 199 991 (1881 165 690) lak., nagy hajó- és gépgyárakkal, olaj- és őrlőmalmokkal, kémiai-, kötél-, cukor- és sörgyárakkal. Nagy jelentőségét azonban kereskedelmének köszönheti. Dockjai (a régiebbek: Queens, Humber, Prince; ujabbak: a vasuti, az Albert, a Victoria és az Alexandra) 59 ha.-nyi felületet foglalnak el. Az egykor Wyke nevet viselő város a XIII. sz.-ban jelentőségre nézve Anglia 3-ik kikötője volt és III. Eduárdnak 16 hajót bocsátott a franciák ellen rendelkezésére. Jelenleg beviteli forgalmában a nyers termékek játszák a főszerepet, a többi között hazánkból is, ahonnan az Adria hajói szállítják; nagy mennyiségben szállítanak kikötőjébe fát is Skandináviából és Oroszországból. A kiviteli forgalomban a szén, vas, acél, gazdasági és egyéb gépek, kémiai cikkek, olajok, pamutáruk a főkiviteli cikkek. Az évi bevitel értéke átlag 20, a kivitelé 16 millió font sterling. 1891. 2801 gőzös 1,9 millió tonna tartalommal érkezett meg kikötőjébe. Rendes gőzhajóösszeköttetésben van az Északi- és Keleti-tenger melléki összes nagyobb kikötőkkel. A város legrégibb része szük és rendetlen; a nagy piacon áll a nagy Trinity-templom 1312-ből, a High-streeten a városháza. Az ujabb városrészek É-nak és Ny-nak feküsznek; bennök 3 nagy park terül el. A nagy piacon a III. Vilmos emlékszobra látható; ezenkivül Wilbeforcenek, a néger-felszabadítás apostolának emlékét, aki H.-ban szül. 1759., egy oszlop hirdeti. Hajós-, kémiai iskolán kivül H.-nak van muzeuma, botanikus és állatkertje, zene- és tudományos egyesületei és egy uj szinháza. V. ö. Tindall, Wildridge H. (1888). - 2. H., város Quebec kanadai tartományban, az Ottawa É-i partján, amely itt hatalmas vizesést alkot, Ottawával (l. o.) szemben, amelynek iparos külvárosát alkotja. 1800 Wright Filemon alapította.

Forrás: Pallas Nagylexikon