Hulla
minden élő lény az élet megszünte után. Szükebb értelemben
azonban csak az emberi holttest neve. Az állati élettelen test közneve dög (l.
o.). Törvényszéki orvosi szempontból pedig nem minden emberi élettelen test H.,
hanem csakis az életképes kiviselt magzatnak v. felnőtt embernek holtteste.
Kora v. torzszülött, életképtelen magzat holtteste e szempontból nem H. A H.-n
jelentkező elváltozásokat H.-tüneteknek nevezzük. Ilyenek a test meghidegülése,
az izomzat s végtagok megmerevedése; ilyenek továbbá a H.-foltok (l. o.) s
rothadási foltok a H.-n, a szemek fényének megtörése stb. Friss H.-n 24-48
óráig rothadás nem szokott látszani még melegben sem, hidegben pedig még tovább
tartható. A rothadás előjelei a test felületén jelentkező zöldessárga foltok,
melyek a vérben levő vasnak a testben levő fehérnyével vaskéneggé való egyesüléséből
származnak, utóbb a hasfal puffad, rothadási gázok fejlődése folytán s végül az
izomzat s az összes szervek zöldesszürkésen elszinesednek s avval karöltve a H.
megbüzösödik. Ha a H.át huzamosabban akarjuk eltartani, legcélszerübb hideg
helyre, ha lehet jégre tenni s 3? szublimátba áztatott kendőkbe csavarni.
Rothadástól a H. csak balzsamozás (l. o.) által óvható meg. L. még Halál.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|