Hullám
A viz szinének rövid időközökben váltakozó szabályos
emelkedését és sülyedését hullámzásnak nevezzük; egy ilyen emelkedés és
sülyedés képez egy H.-ot. H. akkor keletkezik, ha a viz fölszinére nem
mindenütt egyenlő nyomások hatnak. Nyugvó légnél ugyanis a fölületre ható
légnyomás mindenütt egyenlő; ilyenkor a viz fölszine sima marad. Ha azonban
szél támad, minthogy ez lökésszerüleg működik, a viz fölszinén az egyensúly
megbomlik. Mert a levegő lökése, illetve nyomása nemcsak vizszintes irányban,
hanem függőlegesen lefelé is hat s a viz szinét azon helyen, mely fölött
valamely pillanatban ez az összenyomott légréteg elhalad, lefelé nyomja. A viz
összenyomhatatlan lévén, a részecskék oldalt s illetve fölfelé térnek ki, hogy
a következő pillanatban helyökre ismét visszatérjenek. Az igy keletkezett H.-ok
később nagyobbodnak, minthogy a kimagasló részek a vizszintes irányban haladó
szélnek mindig nagyobb támadó-fölületet nyujtanak. Ha azonban a H.-ok egy
bizonyos magasságot elértek, a vihar (ezt állandónak tételezve föl) nem képes
többé magasságukat növelni. Eme magasság a szél erősségétől, a viz mélységétől és
a vizfelületnek a szél irányába eső szélességétől függ, s ezekkel együtt
növekszik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|