Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
humor humor
humor humour
humorista humorist
humoros facetious
humoros humorous
humoros raj... cartoon
humortalan humourless
humortalans... humorlessne...
humortalans... humourlessn...

Magyar Magyar Német Német
humoros & m... humoristisc...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Humor

(lat.), eredetileg nedvet jelent, melynek az emberi testben való arányos jelenlététől függött, a régi orvosok tanítása szerint, az ember testi és szellemi jóléte. Ekként a szó a jó hangulat értelmét nyerte, a XVIII. sz.-ban pedig a derültség és szeszély kifejezésére használták. Német fölfogás szerint a H. a fenségesnek és alacsonynak, a szomorunak és furcsának összefoglaló eszméje. A homoros stilus tulajdonképen olyan mint a szivárvány, mely minden szinben játszik és a napsugár megtörését a felhős levegőben utánozza. A humor a borura erüt hoz. Majdnem ugy látszik, mintha e németes definicó összhangban volna régi természetünkkel, mely szerint «sirva vigad a magyar». E szerint a magyar nép volna a valódi homoros nép. Mi a humoros irályt, ellentétben a német fölfogással, inkább ugy határoznók meg, hogy alapja a szeszély, amennyiben ez vidámságból búba és gyászból derültségbe, pajkoságba szokott átcsapni. Tehát a bús, bánatos elemet elismerjük, mint a H. szükséges alkotó részét. A bú és bánat azonban inkább alanyi hangulat, a szerzőnek-szomorkodása a világ rossz folyása, a sors igazságtalanságai, a társaság rikító ellentmondásai fölött. Egészben véve oly H., melyben nem a derültség a főelem és mely nem tud megnevettetni, H.-nak nem nevezhető. Hamarább mondjuk humorosnak még azt is, ami csupán nevettet, minden szomorító mellékiz nélkül. De ez a H.-os nevetés nem tévesztendő össze azzal a kárörvendő nevetéssel, melyet a gúny, az élc idéznek elő, sem azzal a röhögéssel, melyet néha a legizetlenebb tréfa, a komikum minden neme kelt. A humor a kedély nevetése, mely mig megpirongat, egyszersmind megbocsát; mig gáncsol: tanít és javít, a fulánkot rögtön kiszedi és a sebekre irt önt. A H. fenséges, jólelkü, melegszivü ócsárlás, oly stilus, mely ellentétekben világítja meg az életet, az embereket, a problemákat. Magyarország két nagy humoristát szült: Arany Jánost és Jókai Mórt. Ezek a valódi magyar H.-t képviselik és nagyon különböznek ugy Cervantestől, mint Sternétől és Jean Paultól; legközelebb állnak Byron és Dickens humorjához.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is