Hunn-szittya

népek. Igy nevezik a keleturópai turánokat, akik az ókorban és népvándorlás korában feltüntek, ideszámítva a parthusokat, alánokat, avarokat, bolgárokat, kazárokat, magyarokat, besenyőket, jászokat, kunokat stb. Az elnevezésnek azonban csak territorialis és történelmi jelentősége van s ilyen értelemben nem is lehet tagadni jogosultságát, de ettől aztán szorosan el kell választani a nyelvi s egyáltalában a genealogikus felosztást. Ebben az értelemben az ural-altáji vagy turán népcsaládban egy külön H.-csoport nem volt. Azok között a népek között, melyeket H.-knak tartanak, különböző csoportbeli turánok voltak; maguk a szittyák a szarmatákkal, alánokkal és parthusokkal együtt talán a szumir-akkad csoporthoz tartoztak, a hunnok és bolgárok pedig a törökség azon ágához, melynek nyelvét ma csupán a közép-volgai csuvasok beszélik; ugyancsak a törökségből, de egy másik ágból valók az avarok, kazárok (keleti turkok), besenyők s az oghuz vagy uz törzsből származott kun-palóc nép, mig a magyarok a finn-ugor népek csoportjához tartoznak. Legalább is három különböző csoportból származott népeket foglalnak össze a H. néven, melyek azonban történelmük egy bizonyos szakában egymással érintkeztek, összevegyültek, egymást átalakították s vérre, gondolkozásmódra, erkölcsi jellemre, életmódra, szokásokra, viseletre nézve egymás kölcsönös befolyása alatt nagyon hasonlókká váltak egymáshoz.

Forrás: Pallas Nagylexikon