Hunn sirok

Mint elnevezés a németeknél fordul elő (Hünengräber), akik igy hivnak minden történelem előtti nagyobb siremléket, egyszerü sirhalmot és megalitikus emléket, dolment (l. o.), cromlechet (l. o.) stb. Nálunk a kősirok nem fordulnak elő, a régi sirhalmok pedig kunhalom(l. o.) korhány azaz kurgán és százhalom név alatt ismeretesek. Ezek közül a középkortól kezdve egész a hetvenes évekig az érdi százhalmot tekintették H.-nak, hova a potentianai és tárnokvölgyi ütközetben elesett hunnokat temették a monda szerint. Érdy J. s később az 1876. nemzetközi archeol. kongresszus többet fölásatott e halmok közül s ugy a halmok szerkezetéből, mint a lelt tárgyakból kitünt, hogy sokkal korábbi időből származnak s az alsószentiványi, pátkai és bakonyi százhalommal együtt a Kr. e. IV. sz. körül bevándorolt kelták temetői voltak. Legutóbb a cikói népvándorláskori sirmezőt emlegették e név alatt; az itt lelt tárgyak kora összeesik a hunn uralom idejével, csakhogy annál jóval előbb kezdődik s jóval tovább tart, ugy hogy egészében véve a szarmata-alán elemnek tulajdonítható, egy lovas sir mellékletei pedig valószinüleg avar tárgyakat foglalnak magukban.

Forrás: Pallas Nagylexikon