Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hunt... ----

Magyar Magyar Német Német
Hunt... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hunt

1. Alfréd Vilmos, angol festő, szül. Liverpoolban 1831. Az apja tájképfestő volt; az oxfordi egyetemen tanult és aztán a művészetnek szentelte magát. Az angol és skót partvidékek után készített táj- és tengeri képei különösen a lég és viz mesteri ábrázolása által tünnek ki. Képei: A vizár és a szél (1860); Goring Lock a Themse partján (1871); Yorkshire partján (1877).

2. H. György Ward, angol államférfiu, szül. Buckhouseban 1825 jul. 30., meghalt Homburg fürdőben 1877 jul. 29. Oxfordban tanult és 1857. a parlamentbe került, hol mint a konzervativ párt hive különösen mezőgazdasági kérdésekben szólalt fel. 1866. Derby a kincstár titkárává, 1868 februárban pedig pénzügyminiszterévé tette. Az 1874 febr. megalakult Disraeli-kabinetben az admiralitás első lordja lett, de ama türelmes rendelete következtében, melyet a rabszolgakereskedés elnyomásának kérdésében kiadott, népszerütlenné lett az angol szemeiben. V. ö. Political portraits (1873).

3. H. Jakab Henrik Leigh, angol iró, született Southgateban, London mellett, 1784 okt. 19., megh. Putneyben 1859 aug. 28. János bátyjával 1808. a radikális whig-párti Examiner c. lapot, később a The Reflector és Lord Byronnal a The Lipeval c. negyedévenkint megjelenő lapokat alapította. Művei közül nevezetesek: Critical essays on the performances of the London theatres (1807); On the folly and danger of methodism (180)); The story of Rimini (költemény, mely H. főműve, 1816); Lord Byron and some of his contemporaries (1828); Sir Ralph Esher (regény, 1832); Classic tales (1833, 5 köt.); Captain Swood and Captain Pen (tréfás költemény, 1835); A legend of Florence (dráma, 1840); The Palfrey (költemény, 1842); Imagination and fancy (Róma 1845); Men, women, and books (1847, 2 köt., uj kiadás 1870); A jar of honey from Mount Hybla (1847); The town (1848); Readings for railways (1850); Autobiography and reminiscences (1850, 3 köt., uj kiadás 1861); The fourth estate (az angol sajtó története, 1852); The religion of the herf (1853); Notices of Wycherley, Congreve, Vanbrugh and Farguhar (1855); The old Court Suburb (1855, 2 köt.). Lefordította Tasso Amintaját és modern angol nyelvbe ültette át Chaucer novelláit. Összegyüjtött költői művei Poetical works (London 1875) cimmel jelentek meg. Leveleit (Correspondence) fia, H. Thornton adta ki (u. o. 1862).

4. H. Vilmos Holman, angol festő, szül. Londonban 1827.; a londoni királyi művészeti akadémiában tanult. De tanárainak utmutatása nem elégítette ki, s az u. n. prerafaelita (l. o.) festőkhöz csatlakozott. 1854-ben fényes diadalt aratott Krisztus, a világ világossága c. remek festményével. Evvel nyitotta meg a legmélyebb vallásos érzéstől áthatott képeinek sorozatát, melyekben különös módon egyesül a legtősgyökeresebb realizmus a legideálisabb vallásossággal. 1856. állította ki a Bünbak c. hires festményét. Palesztinában is tartózkodott, hogy annál megkapóbb valószinüséggel ábrázolhassa tárgyait. A következő időben keletkeztek: A halál árnyéka; Urunk föltalálása a templomban; az eltévedt nyáj; Az ártatlan kisdedek diadala. Világi tárgyu képei közül említendők: A lelkiismeret felébredése és Május elsején reggel az oxfordi Szt. Magdolna-templom tornyán. H. a modern angol festészet uttörőinek egyike. Saját és társainak törekvését ékesszólóan fejtette ki The Praerafaelite Brotherhood cimen a Contemporary Review cimü folyóirat 1886. évfolyamában.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is