Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hunyadi Ján... ----

Magyar Magyar Német Német
Hunyadi Ján... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hunyadi János

? , 1407 ? 1409 között ? Zimony, 1456. aug. 11

Az 1395 táján Mo.-ra költözött Vajk havaselvi bojár elsőszülött fia. Horogszegi Szilágyi Erzsébettel kötött házasságából két fia László és Mátyás született.

Ozorai Pipónál kezdte katonai pályafutását, majd Csáki István, 1427 előtt pedig Lazarevics István szerb despota apródja volt. 1427 után Ujlaki László macsói bán, később Csupor Demeter bandériumában szolgált, 1430-ban királyi szolgálatba lépett.

Zsigmondot elkísérte Itáliába, 1431?33 között Milánóban Visconti Fülöpnél volt. 1433-ban újra Zsigmondhoz csatlakozott, elkísérte Bázelbe, majd 1437-ben Cseho.-ba. 1437-ig kora legjobb zsoldosvezéreinél tanult, megismerte az akkor legkorszerűbb olasz és huszita harceljárásokat, bőséges tapasztalatokat szerzett a török harcmodorról. Seregét familiáris csapatain kívül zsoldosokból nem utolsósorban csehekből állította össze, és alkalmanként népfelkelőkkel is nagyszerű győzelmeket ért el. 1439-től 1446-ig szörényi bán, 1441-től 1446-ig erdélyi vajda és temesi ispán. Albert kir. halála után Ulászló lengyel kir. megválasztásáért szállt síkra, 1440-ben Erzsébet pártjának Garai László vezette seregét verte szét Szekszárdnál. Ulászlónak bizalmas tanácsadója lett, s uralma elején Újlaki Miklóssal együtt a török határ védelmét látta el. 1442-ben egymás után két ragyogó győzelmet aratott. Az Erdélybe betörő Mezid bégtől ugyan Marosszentimrénél márc. 18-án vereséget szenvedett, de hirtelen összegyűjtött felkelőkkel márc. 25-én szétverte annak seregét. A török harcosok elsőrendű feladatul kapták elfogását vagy megölését, amitől csak alvezérének, Kamonyai Simonnak önfeláldozása mentette meg, aki páncélját öltötte magára.

Néhány hónappal később a Havasalföldön a Mezid megbosszulására küldött török sereget semmisítette meg. Életcéljának tekintette hazája védelmét és a török kiűzését; ez a törekvése a kor önző m. feudális nagybirtokosai fölé emeli. Az 1443 nyarán Ulászló kir. részvételével által vezetett ún. balkáni hadjárat során Nisen és Szófián át a Balkán hegység hágóiig jutott el, s a kir. sereg előtt járó válogatott nehéz lovasokból álló csapatával több ütközetben verte meg a vele szemben álló törököket. A hadjáratot a tél miatt kellett félbeszakítani, de a sorozatos győzelmek azt a reményt keltették, hogy a törököt ki lehet verni Európából.

Háborút sürgetett a balkáni hadjárat után is, s Ulászló ügyetlen diplomáciai manőverei után a hadjáratot az olasz városok flottájának árulása, a várnai csatát pedig főképpen Ulászló meggondolatlansága változtatta át vereséggé 1444. nov. 10. A csatából megmenekült, de Vlád román vajda elfogta és csak Hédervári Lőrinc nádor háborús fenyegetésére bocsátotta szabadon. 1445-ben a hét főkapitány egyikévé és az orsz. tanács tagjává, amikor pedig III. Frigyes császárral az V. László kiadatása iránt folyó tárgyalások eredménytelenek maradtak, 1446. jún. 5-én kormányzóvá választották. A Cillei-liga, III. Frigyes és magyarországi exponense; Giskra álltak vele szemben. Az 1448-ban újra megindított hadjárat, melynek súlyát szinte kizárólag viselte, Brankovics György árulása következtében Rigómezőn kétnapos véres ütközetben vereséggel végződött 1448. okt. 18?19. Brankovics fogságába került, aki lealázó feltételek árán bocsátotta szabadon. Hazaérve az ország erőinek egyesítését és a központi hatalom megerősítését tűzte ki célul, ebben és a diplomáciai munkában Vitéz János volt segítő társa.

A III. Frigyes császárral 1450. szept. 22-én kötött egyezményben kénytelen elismerni V. László trónigényét és III. Frigyes gyámságát. Az 1452?53-as ogy.-en lemondott kormányzói tisztjéről, de 1452-ben viselt országos főkapitányi tisztét és temesi ispánságát megtartotta. V. Lászlótól Beszterce örökös ispánja címét kapta. 1454. okt. 2-án Krusevácnál Feriz bég seregét verte tönkre, s a Konstantinápoly eleste 1453. máj. 23. okozta rémület hatása alatt 100 000 harcosból álló sereg szervezésére és a török Európából való kiűzésére tett javaslatot.

Támogatásra ezúttal sem talált. A török azonban megindult és ostrom alá vette Nándorfehérvárt. Hunyadi János saját seregével és a Kapisztrán János által toborzott parasztokból álló keresztesekkel 1456. júl. 21?22-én ragyogó győzelmet aratott a szultán többszörös túlerőben levő seregén. A győzelem Európában nagy visszhangra talált.

Nem sokkal élte túl győzelmét, áldozatul esett a táborban kitört pestisjárványnak. Gyulafehérvárott a székesegyházban temették el.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is