Hunyadi László

Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet idősebb fia, szül. 1433. Erdélyben nőtt fel. Már korán követte apját harcaiba. A rigómezei ütközet után az apja és Brankovics György szerb fejedelem közt kötött szerződés értelmében Szendrőbe ment túsznak. De 1450 közepén már kiszabadult. 1452. tagja volt az V. László király fogadására Bécsbe küldött követségnek. Már 1452. pozsonyi gróf és Pozsony vmegye főispánja, 1453. horvát-dalmát bán lett. A Szepességben garázdálkodó csehek (főleg Axamith) elleni hadjáratot is ő vezette, de csekély sikerrel. Az 1455-iki budai országgyülésen apjával együtt lemondott minden hivataláról. Ez évben eljegyezte Garai László nádor leányát, Máriát. Apja halála után Cillei Ulrik, ki teljehatalmu kormányzó lett, minden áron tönkre akarta tenni a H.-akat. D H. László már az 1456 okt. tartott futaki országgyülésen is csak azon feltétellel jelent meg, hogy a számadások nélkül meghalt H. János helyett a királyi jövedelmeket illetőleg sem őt, sem Mátyás öccsét nem fogják felelősségre vonni. Cillei most békülékenynek mutatkozott. Arra kötelezte magát, hogy a H.-akat megvédi összes birtokaikban, de viszont kikötötte a kezükben levő királyi váraknak átadását. Ezt Nándorfehérvárrral, melynek maga H. László volt a kapitánya, kellett volna megkezdeni. Az alattomos, merő jóindulatot szinlelő Cillei elhatározta, hogy épp ezt az alkalmat, midőn a király átveszi a várát, fogja felhasználni a H.-ak elvesztésére. De H. László ennek a tervnek nyomára jutott. Azért csak V. Lászlót és Cilleit bocsátotta a várba, a kisérő idegen zsoldosokat, a törvényre hivatkozva, kirekesztette. Most már a gyanakvó király is beleegyezett a H.-ak megöletésébe. De még e terv végrehajtása előtt Cillei és H. László, ez utóbbinak lakásán, előbb szóbeli, majd fegyveres harcba elegyedtek, melynek folyamán Cilleit H. berohanó barátai összevagdalták (1456 nov. 9.). A megfélemlített király rokonának haláláért megbocsátott Lászlónak, sőt kevéssel utóbb Temesvárott Szilágyi Erzsébet megnyugtatására meg is esküdött (nov. 23.), hogy a H.-akat nem éri bántódás; őket testvérekül, anyjukat anyjává fogadta. H. László, ki főtárnokmester és az ország főkapitánya is lett, elkisérte a királyt Budára. Itt csakhamar a trónjáért és életéért remegő V. László királyt rábirták a H.-ak ellenségei, hogy a «veszélyes» H.-házat megsemmisítse. Miután H. Mátyást is Budára csalták, 1457 márc. 14. a H.-akat számos barátukkal együtt elfogták. Azt hiresztelvén, hogy H. László a királyt 3 nap elteltével meg akarta öletni, a királyi tanács minden törvényes formaság mellőzésével halálra itélte, mely itéletet 1467 márc. 16. estefelé a Szt. György-téren végre is hajtották. H. Mátyást csak ifjusága mentette meg e sorstól. László holttestét 1458 tavaszán Mátyás Gyulafehérvárt az apjáé mellé temettette.

Forrás: Pallas Nagylexikon