Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hunyady... ----

Magyar Magyar Német Német
Hunyady... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hunyady

-család (kis-kresztyeni nemes, kéthelyi gróf). Első ismert őse a hunyadvmegyei Nagy András, Majthényi László budai prépost és szerémi püspök tisztje volt, ki 1607. Rudolf királytól cimeres nemeslevelet kapott. A család a XVII. sz. folyamán Bars és Nyitra vmegyében több királyi adományt nyert, igy az előnevet adó Kis-Kresztyent is. A családalapító Andrásnak László nevü fia a nemesi, Ferenc nevü fia pedig (ki 1653 körül Somogy vmegyébe költözött) a későbbi grófi ágnak lett őse. A nemesi ág kiválóbb tagjai: H. László, 1677-1679. másodalispán, 1679-1694. első alispán Bars vármegyében. I. Lipót királytól 1694. a nyitravármegyei Nyitraszeghet kapta királyi adományban. H. Ignác, eleinte főjegyző, majd 1694 körül alispán Bars vmegyében. H. Lajos, 1838. Komárom vmegye főszolgabirája. A grófi ág kiválóbb tagjai: H. Ferenc, 1653-94. szolgabiró Somogy vmegyében. H. László (a családban e néven második), 1719. a magyar kir. udvari kancellária titkára volt. Némelyek szerint királyi személynök is lett volna. H. András (II.) Bars vmegyébe tért vissza, ahol 1684. al-, 1688. főjegyző, 1694. alispán lett. Később még jobban emelkedett: a királyi tábla ülönke, alországbiró, végül1716. alnádor. H. István, megh. 1743. Körülbelül nyolc éven át Nyitra vmegye alispánja. Aranysarkanttyus vitéz is volt. H. Nep. János, 1753. az előnevet adó Kéthelyet nyeri királyi adományban; 1755. pedig báróságot kap. Fia, szintén H. Nep. János, 1792. magyar, 1797-ben pedig birodalmi grófi rangra emeltetett. Megh. 1821. H. József gróf (1801-69), császári királyi kamarás. Neje, Lichtenstein Henriette hercegnő, csillagkeresztes és palotahölgy. Gyermekei közül említendők: H. Imre Joakim Ferenc (szül. 1827.), volt alezredes, császári királyi kamarás, a magyar főrendiház tagja. A hazai lósport érdekében buzgólkodott. H. Ferenc gróf (1804-1882), császári királyi kamarás. Neje Zichy Julia grófnő, csillagkeresztes hölgy (1808-75). Gyermekei közül említendők: H. László gróf, szül. Budán, 1826 jul. 26. Eleinte a pozsonyi cs. kir. helytartóság hivatalnoka volt. Az 1848-49. szabadságharcban mint alezredes és a somogyi zászlóalj parancsnoka tünt ki. 1867-72. Moson vmegye főispánja, 1872-87. több izben volt orsz. képviselő is. Jelenleg császári királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos (1867 óta), a magy. főrendiház tagja. Battenberg Sándor lemondása után (1886) mint bolgár fejedelmi jelöltet emlegették. Neje Csáky Sarolta grófnő. Kiadott néhány kisebb politikai és történelmi tanulmányt is. V. ö. H. L. Ország Tükre. 183. évf. H. Pál (1828-1879), császári királyi kamarás, magyar királyi honvédhuszár-alezredes. H. Kálmán gróf (kéthelyi), főrendházi tag, főszertartásmester, szül. Bécsben 1830 okt. 13. 1849-ben mint lovassági kapitány vett részt az olaszországi háboruban. 1856. kamarás; 1859. mint alezredes tünt ki Magentánál és Solferinónál. 1866. nyugalomba vonult, de már a követekező évben a magyar honvédségbe lépett, mint ezredes. 1873. főszertartásmester, 1875. vezérőrnagy, 1876. titkos tanácsos és 1880. altábornagy, 1894. lovassági tábornok lett. H. Julia (szül. 1831.). Első férje volt III. Obrenovich Mihály szerb fejedelem (megh. 1868.). Másodszor férjhez ment Arenberg Károly herceghez (1876). V. ö. Kempelen Győző, H. J. (Magy. hölgyek arcképcsarnoka. Pest, 1864.) A H.-család többi nőtagjára nézve (kik leginkább csillagkeresztes és udvarhölgyek) Nagy Iván, Magyarország családai. V. és XII. köt.; Magyar nemzetségi zsebkönyv, I. köt. Főuri családok.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is