Hunyady
Jenő, matematikus, szül. Pesten 1838 ápr. 28., hol atyja, H.
János dr. városi főorvos volt, megh. Budapesten 1889 dec. 26. Felsőbb
tanulmányait a József-műegyetemen, majd később Münchenben, Karlsruheban,
Berlinben, Párisban és Göttingában végezte, mely utóbbi egyetemen 1864.
doktorrá avatták. Doktori értekezése: Über die fundamentalen Eigenschaften der
algebraischen Curven und eine Eintheilung der Linien III. und IV. Ordnung már a
kész szakembert árulja el. 1865. lett a budapesti József-műegyetem magán-, majd
1869. rendes tanára. 1873. választotta a m. tud. akadémia levelező, majd 1883.
rendes tagjává, ugyanezen évben itélte neki oda az akadémia nagy diját is. H.
működése egyaránt jeles volt mint uttörőé, tanáré és tudosé. Mint tudós
különösen geometriai kutatásokkal foglalkozott és kiválóan azáltal tünt ki,
hogy azokat a rokonságokat és kapcsolatokat, melyeket a tiszta geometria
szemléleti uton derít fel, ép oly tisztán fejezte ki az analitikai geometria
módszereivel. Külön és ritka adománya volt a determinansok legbonyolódottabb
alakjaival való könnyü és elegáns bánásmód. Számos értekezései a m. tud.
akadémia Értesítőjében, Műegyetemi Lapokban, melyeknek H. egyik alapítója volt,
a Crelle-féle Journal f. reine und angewandte Mathematik-ban, a Schlömlich-féle
Zeitschrift f. Math. und Physik-ban, a Comptes Rendus-ban és a Nouvelles
Annales des mathématiques-ban jelentek meg leginkább. Dolgozatainak teljes
jegyzékét adja az a nekrológ, mely kartásától, König gyulától jelent meg az
akadémiai Értesítő II. kötetének 1. füzetében.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|