(növ., Helleborus Tourn., papkalap), a boglárkafélék tüszős
gyümölcsüinek füve 20 fajjal (hazánkban 9) Európa és Ázsia hegyein. Levele
ölbe-fogó, bőrnemü (a levél keresztmetszetének képét l. Alapszövet I. köt., 288
old.), kelyhe ötlevelü, zöld v. szines, maradandó. Szirma 8-10 apró, mézfejtő
alaku, csöves, csonkított v. kétajku, kurtanyelü, a tövén mézmirigye van.
Gyümölcse társas tüsző. A zölt és fekete H. (H. viridis L., H. niger L., emez
havi rózsa, karácsonyi rózsa) gyökere csipős, narkotikus mérges. A H.-fajok
szép virágjuk és levelük kedvéért kora tavasszal kertben is diszlenek, nem
ritkán már télen virágzanak, ekkor halotti koszoruba kötik. A hazaiakból
nevezetes a H. purpurascens W. et Kit., H. Baumgartenii Kov., H. odorus Kit.,
továbbá a H. macranthus Freyn, H. atrorubens W. et Kit., H. multifidus Vis.
Horvátországban. V. ö. Schiffner, Monographia Hellebororum, Nova acta Leop.
Carol. Akad. LVI. és Hunyor Imre, ki: De Helleboro, a Hunyorról (Pest 1834) c.
doktori értekezést irt. A H. mérges hatása két benne foglalt glikozidához a
helleborinhez (l. o.) és a helleboreinhez van kötve. Orvosi használata ma már
elavult, régebben ily célból kivonatát és tinkturáját használták bélférgek,
vizi betegség, bőrkiütések, felfuvódás, melankólia stb. ellen. Sokkal fontosabb
a növény méregtani tekintetben; a helleborein u. i. ugy hat mint a gyüszüvirág
(tehát első sorban a szivre), mig a helleborin bódulatot okozó agyméreg. A
növény gyökere és levelei heves hányást és hasmenést okoznak már kis dózisban
is, miközben erős gyomorgörcs, hideg verejték, görcsök, általános érzéstelenség
is jelentkeznek. E jelenségeken kivül szivdobogás, szédülés, pupillatágulás, a
végtagok hidegsége, nehéz lélegzés, delirium és az érlökésnek szabálytalansága
is észlelhető. Tetembontáskor csak gyomor- és bélhurut található.
Forrás: Pallas Nagylexikon