Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hurbán... ----

Magyar Magyar Német Német
Hurbán... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hurbán

1. József Miloszláv, panszláv agitátor, hlubokai luth. lelkész, szül Beckón 1817 március 19., megh. 1888 febr. 23. Eleinte a cseh és tót irodalommal foglalkozott. 1839. a pozsonyi akadémia megbízásából beutazta Cseh- és Morvaországot; ez utazásnak eredményét. Cesta Slováka k bratrím slovanským na Morav? a v cechách (Egy szláv utazása morva és szláv testvéreihez) c. művében Pesten 1841. adta ki. Utazása alatt megismerkedvén a cseh nemzetiségi vezérekkel, kiknek tudvalevőleg céljuk volt a faji érdekeknek tulsúlyra emelése a birodalomban, melynek fele lakossága szláv, vagyis osztrák-német császárság helyett szláv-osztrák császárságot akartak, ezek szellemében izgatott luth. pap társaival (Stur, Hodzsa stb.) a felvidéken. A kormány 1848. az általuk előidézett zavarok lecsendesítésére kormánybiztost nevezett ki, de H. társaival együtt korán megszökött. Csehországban és Ausztriában toborzott gyülevész hadával 1848 szept. közepén tört be Nyitrába. Národná Rada slovenská (A tót nemzet tanács) köriratu pecséttel ellátott plakátjainak felszólítására mintegy 8000 ember gyült össze, kiket azonban Knöht vezérőrnagy szétkergetett, mire H. Morvába szökött. 1848 dec. 4. ujolag betört mintegy 2500, nagyobbára cseh diákokból álló seregével, de megint pórul járt, mert Budatinnál Beniczky és Querlonde az osztrák csapatoktól is segített (Frischeisen ezredes) seregét feltartóztatták, 1849 februárban pedig a felvidéki nemzetőrök kiszalasztják az országból. A tót nemzet függetlensége volt eszméje, melynek érdekében szövetségre lépett a délvidéki szlávokkal is, politikai egyenranguságot kötvén ki a dinasztia védelméért. 1848-49-iki szerepléséért elfoglalták az osztrákok és törvényszék elé állították, de 1850 nov. 4-én felmentették és állásába visszahelyezték. Az említett művén kivül irta még: Slovenska ohladi na védi umenie a literature c. művét 1843.

2. H. Szvetozár, irói néven Vajansky, a jelenleg élő tót irók egyik tehetségesebbje, szül. Hlubokán (Trencsén vm.), hol atyja (József Miloszláv) ág. ev. lelkész volt. Középiskoláit Németországban, a jogot Pozsonyban és Budapesten végezte. Egy ideig Szakolcán és Liptó-Szt.-Miklóson ügyvédkedett, azonban 1878 óta felhagyott az ügyvédkedéssel s T.-Szt.-Mártonban él mint iró. A Nar. Noviny szerkesztőtársa s a Slovenské Pohlady és cernoknaznik c. tót lapok szerkesztője. Irt több kötet költeményt és elbeszélést, melyeket nagy tetszéssel fogadott nemcsak a tót, de cseh és morva közönség is. Művei: Duchovia sudov (Szakolca 1874); zalmy z hôr (u. o. 1876); Tatry a more (1879); Besedy a dumy (Turóc-Szt.-Márton (1883-1884, 2 rész).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is