Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hurter... ----

Magyar Magyar Német Német
Hurter... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hurter

1. Frigyes Manó, német történetiró, szül. Schaffhausenben 1787 márc. 19., meghalt Grazban 1865 aug. 27. Az egyházi pályára lépett, Göttingában végezte a teologiát és azután Schaffhausenben a református egyházközösség papja lett. A mellett történelmi tanulmányokkal foglalkozott, melyeknek gyümölcse a Gesch. d. Papstes Innocenz III. und seiner zeitgenossan =Hamburg 1834-42, 3 köt.) c. munka volt. H. 1844 jun. 21. Rómában a kat. hitre tért. Két évvel utóbb a bécsi kormány császári és udvari történetiróvá tette és kényelmes állást biztosított neki Bécsben. Az 1848. forradalom kitörésekor számos ellenfele azzal vádolta, hogy az udvarral titkon konspirál és e miatt állásától megfosztatott. A győzedelmes reakció azonban visszahelyezte előbbi állásába s azonfelül nemesi rangra emelte. Említett művén kivül még a következő nagyobb munkákat irta: Beburt und Wiedergeburt. Erinnerungen aus meinem Leben (4. kiad., 2 köt.), ez önéletrajzban érdekesen elmondja kitérésének történetét; Denkwürdigkeiten aus dem letzten Decennium des XVIII. Jahrhunderts (1840). Követte ezt másik főműve: Geschichte Ferdinands II. u. seiner Eltern (1850-64, 11 köt., terjedelmes panegirikus az ellenreformáció hősére); Philipp Lang, Kammerdiener Rudolfs II. 1851); Zur Geschichte Wallensteins (1855) és Wallensteins vier letzten Lebensjahre (1862), melyben Wallensteint áruló szinében feltüntette. V. ö. Schenkel, Die konfessionellen Zerwürfnisse in Schaffhausen (Basel 1844); H. von Hurter, F. v. H. und seine zeit (Graz 1877, 2 köt.).

2. H. Hugo Adalbert Ferdinánd, von, német kat. teologus, H. Frigyes M. fia, született Schagghausenben 1832 jan. 11. Rómában tanult, ahol 1855. pappá szentelték; 1857. Ausztriában a jezsuita-rendbe lépett s 1858. a dogmatika tanára lett az innsbrucki egyetemen. Művei: Über die rechte der Vernunft und des Galubens (Innsbruck 1863(; Sanctorumn patrum opuscula selecta ad usum praesertim studiosorum theologiae (48 köt., u. o. 1868-85); Series altera, 6 köt., 1884-92); Leonardi Lessii de summo bono et aeterna beatitudine hominis libri IV. (Br.-Freiburg 1869); Nomenclator literarius recentioris theologiae catholociae (3 köt., Innsbruck 1871-86; 1. és 2. köt 2. kiad, 1892-93); D. Thomae Aquinatis sermones (u. o. 1874); Theologiae dogmaticae compendium (3 köt., u. o. 1878, 8. kiad. 1893); Medulla theologiae dogmaticae (u. o. 1886, 4. kiad. 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is