Húsdaganat

(sarcoma), rossz indulatu kötőszöveti eredésü daganat. Kötőszöveti sejteknek kóros burjánzásából akként támad, hogy a sejtek a sejtközötti állomány rovására erősen felszaporodnak. Éles határ a H.-ok s egyéb kötőszövetes daganatok közt alig vonható s ezért számos átmeneti alakot találunk sarcomáktól a jóindulatú kötőszövet daganatokhoz, p. fibromák stb.-hez. A rákhoz is találunk néha átmeneti alakokat az u. n. alveolaris sarcomáknál, de különböznek attól az által, hogy rendesen véredényhálózattal vannak ellátva, mig a ráknál ezt rendesen nem találjuk. Rosszindulatusága a H.-nak áttételek képzésében nyilvánul más szervekbe s abban, hogyha operáció utján eltávolíttatott, bizonyos idő mulva kiujul. A sejtek górcsői alakja szerint megkülönböztetünk apró gömbsejtü, v. gömbsejtü, orsósejtü, vegyessejtü sarcomákat, melyek ismét ha nyirokmirigyekre emlékeztető elrendeződést mutatnak, lymphosarcomáknak, ha fészkekben vannak elrendezve, alveolaris sarcomáknak, ha erős véredényhálózattal birnak, plexiformis angiosarcomáknak neveztetnek. Szabad szemmel és tapintás utján megkülönböztetünk puha és kemény sarcomákat, továbbá festenyzett (melanoticus) sarcomákat, mely utóbbiak a legrosszabb indulatuak. Ezek rendesen oly helyen fejlődnek, hol a bőr vagy szövet festenyzett, p. barna szemölcsökből v. a szem érhártyájából stb. A H. különben a test minden részében fejlődhetik, miután kötőszövet mindenütt van.

Forrás: Pallas Nagylexikon