Húsvágó gépek

A gyakorlatban használatos H.-nek két csoportját különböztethetjük meg; az első csoportba a gördülő mozgásu bárdoló gépek és a fel és alá mozgatott vágó késekkel működő H. tartoznak; a második csoportot az u. n. húsőrlő gépek képezik. Az első csoportba tartozó gépeknél három fő alkotó részt különböztetünk meg, u. m. a szerszámot, a tönköt és a kettő mozgatására szolgáló mekanizmust. Bárdoló késekkel működő húsvágó gépnél hat darab ivalaku metsző éllel biró párhuzamosan elhelyezett kés gördülő mozgást végez a forgató segélyével, melynek csapja a rud kulisszájában mozgó csuszópofába nyulik.

Miután a kések az állványzatra erősített cikloidvezetékek segélyével mindig u. a. sikokban vezettetnek, igen gyorsan csatornát vájnának a fatönkbe és a reáhelyezett hústömeget sem vágnák el minden részében egyenletesen, ezért kell, hogy a hús aprítása közben a fatönk is tengelye körül elforogjon. A fatönk forgó mozgását fogaskerekek segélyével a tengelyen ülő kilincsmű eszközli, melyet a tengely minden fordulásakor egy foggal forgat el tengelye körül. A forgásnak természetesen csak akkor szabad bekövetkeznie, hogy ha a tönk a késekkel nem áll érintkezésben, különben könnyen megeshetnék, hogy a késpengék élei elgörbülnének. Ezen célból a tönk közepén egy pecek van, amelyre a kések a középállásban felülnek, mi által az érintkezés a tönk és a kések között megszünik; ezen pillanatban jó csak a tönk forgását létesítő kilincsmű működésbe. A tönk forgása által a hústömegnek lehetőleg minden része érintkezik a késekkel, amely hatás megfelelő irányító lemezek alkalmazása által növelhető. A gépnek működése szakaszos, miután nem folytonos táplálással, de időnkénti feladagolással helyezzük el a húst a fatönkre. Kemény, inas húsnemüek megaprítására oly gépet szerkesztenek, amelynél a bárdkések a gördülő mozgáson kivül egyenes vonalu haladó mozgásban is részt vesznek. Ily gépnél a szögemeltyünek forgató által okozott lengő mozgása következtében a bárdkések és pontjai a vonórudak által a gép jobb oldala felé mozgattatnak el. A szögemeltyü pontozott helyzetét véve figyelembe, az ábrából látható, hogy a bárdkések a gördülő mozgáson kivül még egy csuszó mozgásban is részt vesznek. A tönk elforgatása egy közvetítő mekanizmussal csavarkerék segélyével történik. Szerkesztettek oly gépeket is, amelyeknél a bárdkések végzik a hús egyenletes megaprítása céljából a forgó mozgást, mig a tönk áll, ezen gépek azonban komplikált mozgató mekanizmusuk miatt nem mentek át a közhasználatba. A húsbárdoló gépek egy különös neme még a korongalaku késekkel biró készülék. A bemutatott gép működésben tartása kézi erő hajtással történik. Lényegében egy tengelyből áll, melyen egymástól bizonyos távolságban korongalaku kések vannak felékelve; a késekre tapadt hús eltávolítására egy lemezes fésü szolgál, amely a tengely két szélső szárán ülő laza hüvelyekkel van összefüggésben. A készülék kezelése igen egyszerü, amennyiben a két szélső hüvelyknél kézben tartva, ugy hogy a lemezes fésü merőleges állásba jusson, a késkorongokat különböző irányok szerint gördítjük végig a tönkön.

Az eddig tárgyalt gépek előnyei, hogy aprítás közben a hústömeget elég jól elmetszik és kevésbé zuzzák össze, ami fontos az oly kolbásznemek készítésénél, amelyeknél a lényeges dolog, hogy a hús természetes összetételében, a finomabb nedvek kisajtolása nélkül kerüljön a kolbászba. E csoportba soroljuk még az oly H.-et is, amelyeknél a szerszám fel és alá mozgatva aprítja össze a húst. A fel és alá mozgatott késekkel működő gépeknek általános hátránya a tönknek gyors megrongálása, mi által a húst a faszilánkok tisztátalanná teszik.

A H.-ek egy más csoportja a húsőrlő gépek. Lényegben két szilárdan álló horizontális fekvésü burkoló hengerfélből állanak, amelyek csuklósan vannak egymással összekötve; a felső hengerfél az aprítandó hús felvételére tölcsérrel bir, mig az alsó részen a felaprított hús eltávolítására nyilás van hagyva. A burok-hengerben egy dob forog, amely csavarvonalban elhelyezett vaslécekkel van ellátva. A forgó dob a tölcséren át betáplált húst megragadva, azt a külső burokhengerfélben egymástól megfelelő távolságban szilárdan megerősített kések felé vezeti. Az ide tartozó gépek kisebb-nagyobb mértékben eltérő szerkezete a kések megerősítési módjára vonatkozik és többé-kevésbé azon elvnek igyekszik megfelelni, miszerint a kések az élesítés, tisztítás és javítás céljából a burokhengerből könnyen kiszedhetők és ismét összeállíthatók legyenek. Megemlítést érdemel a Collin-féle húsőrlő gép, melynél a dob egy darab öntvényből készül. Készítése ugy megy végbe, hogy egy teljes hengerbe csavarmenet szerint mélyedéseket vájnak ki és a szabadon kiemelkedő rész egyik oldalról radialis csavarmenet szerint képeztetik ki, mig a másik oldala egy bizonyos görbe szerint fokozatosan a mag felületébe megy át. Az emelkedések a henger tengelyére merőleges bevágásokkal vannak ellátva, amelyeken a burokhengerfélben szilárdan helyt álló kések hatolnak át. Általános hátrányuk az e csoportba tartozó gépeknek, hogy a húst inkább szakítják és zuzzák, a helyett, hogy elmetszenék. Ott, ahol főzött vagy rögtön felhasználandó hús aprításáról van szó, beválnak és házi célokra nagyon elterjedtek.

Forrás: Pallas Nagylexikon