Husvét-sziget
(Rapanui, Vaihu), Sala y Gomezzel együtt a legtávolabb
keletnek fekvő sziget a Nagy-óceánban, a d. sz. 27° 10´ és a párisi ny. h. 111°
46" 14" alatt 118 km2 területtel és 150 lak. Az egész sziget
vulkáni kőzetekből áll, bár működő vulkán nincs rajta. K-i szélén emelkedik a
Ranororaka és DNy-on a Panokau (480 m.) nevü kráter. A partok csak DK-en
alacsonyak. Legjobb kikötő Ny-on a Cook-öböl. Folyóvize nincs; csak esőtócsái.
Az éghajlat egyenletes és egészséges. A talaj termékeny, de fák alig vannak
rajta. Az egyedüli emlősök az Európából importált házi állatok. Érdekesek rajta
a sziklából kivésett, durva emberi alakok és a tumulusok (pakoapa-k). 1722 ápr.
6. Roggeveen hollandi hajós fedezte föl husvét napján. Lakói egykoron
számosabbak voltak, de a rabszolgakereskedők sokat elhurcoltak. 1888 óta Chile
a magáénak tartja.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|