Husvét

a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának emlékünnepe. A magyar elnevezés onnan származik, mert a hivők a feltámadás emlékünnepét megelőző bőjt után e napon kezdték meg a húsevést. Már a kereszténység első századaiban vita támadt a H. megtartásának ideje miatt, mig abban a niceai zsinat 325. határozatot nem hozott és pedig olyképen, hogy a H. mindig azon vasárnapon tartassék, amely a tavaszi éjnapegyen utáni holdtöltére következik; ha pedig a zsidók paszkája is e napra esnék, akkor a reá következő vasárnapon. Igy a H. mindig márc 22. és ápr. 25.-ike közé esik. A H. idejének minden évre való kiszámítása annyiban fontos, mert ennek korábbi vagy későbbi megtartásától függ az egész év mozgó ünnepeinek berendezése. A H. kezdettől fogva a kereszténység legnagyobb ünnepe s a megváltás és a feltámadás tekintetéből a hivekre nézve nagy jelentőséggel bir. Azért a H.-ot az arra való előkészületül a nagybőjt, vagyis a magábaszállás és a bünbánat ideje előzi meg. A H. előtti hetet nagyhétnek nevezzük, a megváltás nagy eseményeinek emlékére. Ennek főnapjai a virágvasárnap, a zöldcsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. A H.-i szertartások köznapja a feltámadási körmenet, amelyet a nyugati egyházban nagyszombaton este felé, a keletiben H.-vasárnap reggelén tartanak. A hajdani keresztények H. napján e szavakkal köszöntötték egymást: Krisztus feltámadt! amint ez a keleti egyházban még most is divik. A katolikus egyházban a feltámadás fölötti örömnek mintegy jelszavát az alleluja képezi. A H. napján szokásos bárány, kalács, tojás és másféle eledelek szentelésének jelképi értelme van. A husvéti bárány Jézust jelképezi, akinek előképe volt ama bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kiköltözésük alkalmával ettek; a kalács Jézus feltámadása eseményén alapszik, aki feltámadása után tanítványainak megjelent, a kenyeret-megadá s velök evett; a tojás pedig a belőle kikelő madárral a sirjából feltámadó Krisztust jelenti. Ezzel függ össze a himestojás készítés is. Régente a H.-vasárnapot követő hét ünnepként tartatott; Mária Terézia országaira nézve XIV. Kelemen pápa 1771. ugy intézkedett, hogy a H. ünnepe csak két napig tartassék.

Forrás: Pallas Nagylexikon