Huszti György

(raszinyai). Midőn 1532. a Bécs ostromlására indult törökök - Kőszeg várának sikertelen vivása után - pusztítva és rabolva tértek haza, Horvátországon átvonulva, a Raszin v. Raszinya melletti kis ütközetben többek között H.-t is elfogták és Konstantinápolyba hurcolták, hol a főkincstárnok rabszolgája és csibukhordozója lett. Midőn 1533. magyar követség járt a szultánnál, H. ehhez csatlakozva, menekülni igyekezett. Azonban Magyarország határán elfogták és visszavitték urához, kit csakhamar követnie kellett a persa háboruba. Ez alkalommal egészen az Indus folyamig jutott. 1536. a szultán felszabadította és egy ideig szolgálatába vette. Később egy arab hajóskapitányhoz csatlakozott és Egyiptomba került, hol két évet töltött (1538-40). 1540. egyhadi expedicióval bejárta Palesztinát és Arábiát. 1542 körül, 10 évi távollét után, visszajött Zágrábba. Még beutazta Stájerországot és Ausztriát, azután pedig Pozsonyban telepedett le, ahol holta napjáig tartózkodott. H. György le is irta utazásait. A leirás kéziratban megvan a római apostoli vatikáni könyvtárban; egy ivrétnyi, 30 levélre terjedő kódexben foglaltatik; az olvasóhoz intézett költeménnyel, továbbá sirverssel és ajánlással van ellátva. Meglehet, hogy a mű sajtó alá készült (v. ö. Magy. tört. tár. Kiadja a m. tud. akad. IV. köt.), esetleg meg is jelent. H.-t felemlíti Istvánffy Miklós is történeti munkájában.

Forrás: Pallas Nagylexikon