Hüvely
(vagina, colpos), a női nem párzási szerve, nőben 1-2 cm.
vastag tágulékony falu, 7-8 cm. hosszu, 3 cm. átmérőjü csatorna; bemenete a
szeméremrésben a hugycső nyilása alatt, vége a méh nyakánál van, oly módon,
hogy ez utóbbit részben - főleg hátul - még magába foglalja (hüvelyes része a
méhnek), ami által az ugynevezett hüvelyboltozat jön létre. A menstruacionális
folyadék levezetésére, továbbá szülésnél a gyermek számára szülőut gyanánt
szolgál; párzáskor a himvesszőt befogadja. Ez utóbbinak szüzeknél helybeli
akadálya a bemenetben levő nyálkahártya-ránc,m a szüzhártya (hymen), mely
többnyire a hátulsó falról indul ki és félholdalaku szabad homoru széllel
előfelé néz; a bemenetet nem zárja, csak 14 mm.-ig szükíti; ritkábban
gyürüalaku, még ritkábban teljes. Széle csipkés is lehet, amit törvényszékileg
fontos megkülönböztetni a közösülés utáni berepedés-sebből keletkező
heges-göbös lebenykéktől, az ugynevezett szüzhártyafoszlányoktól. Ha az oldalsó
falakon vannak a nyálkahártyaredők, létrejön a hymen labiatus. Különös alakok
még: hymen lingulatus, bipartitus, cruciatus, végre a hymen cribriformis, mely
utóbbi alakok legbiztosabban sérülnek közösüléskor. A H. elülső és hátulsó
falán ránc-sorozat emelkedik ki, melyek gyakori közösülés és szülés után
lesimulhatnak, főleg a hátsó falon. A mindig szivós nyálkával fedett
nyálkahártyát réteges lapos hám borítja, mirigyek nincsenek benne, alatta pedig
vastag rugalmas rostok és sima izomsejtkötegek vannak, bőven ellátva
vivőerekkel. - H. a gépészetben, valamely rudra reá dugott tok. Különösen rudak
kapcsolásánál nyer alkalmazást. - H. a levélé, l. Levélhüvely, - virágé, l. Virágburok,
- edénynyalábé, l. Edénynyaláb, - védő H., l. Edénynyaláb.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|