Hüvely

(vagina, colpos), a női nem párzási szerve, nőben 1-2 cm. vastag tágulékony falu, 7-8 cm. hosszu, 3 cm. átmérőjü csatorna; bemenete a szeméremrésben a hugycső nyilása alatt, vége a méh nyakánál van, oly módon, hogy ez utóbbit részben - főleg hátul - még magába foglalja (hüvelyes része a méhnek), ami által az ugynevezett hüvelyboltozat jön létre. A menstruacionális folyadék levezetésére, továbbá szülésnél a gyermek számára szülőut gyanánt szolgál; párzáskor a himvesszőt befogadja. Ez utóbbinak szüzeknél helybeli akadálya a bemenetben levő nyálkahártya-ránc,m a szüzhártya (hymen), mely többnyire a hátulsó falról indul ki és félholdalaku szabad homoru széllel előfelé néz; a bemenetet nem zárja, csak 14 mm.-ig szükíti; ritkábban gyürüalaku, még ritkábban teljes. Széle csipkés is lehet, amit törvényszékileg fontos megkülönböztetni a közösülés utáni berepedés-sebből keletkező heges-göbös lebenykéktől, az ugynevezett szüzhártyafoszlányoktól. Ha az oldalsó falakon vannak a nyálkahártyaredők, létrejön a hymen labiatus. Különös alakok még: hymen lingulatus, bipartitus, cruciatus, végre a hymen cribriformis, mely utóbbi alakok legbiztosabban sérülnek közösüléskor. A H. elülső és hátulsó falán ránc-sorozat emelkedik ki, melyek gyakori közösülés és szülés után lesimulhatnak, főleg a hátsó falon. A mindig szivós nyálkával fedett nyálkahártyát réteges lapos hám borítja, mirigyek nincsenek benne, alatta pedig vastag rugalmas rostok és sima izomsejtkötegek vannak, bőven ellátva vivőerekkel. - H. a gépészetben, valamely rudra reá dugott tok. Különösen rudak kapcsolásánál nyer alkalmazást. - H. a levélé, l. Levélhüvely, - virágé, l. Virágburok, - edénynyalábé, l. Edénynyaláb, - védő H., l. Edénynyaláb.

Forrás: Pallas Nagylexikon