Huygens

(Huyghens, ejtsd: hájhensz), l. Keresztély, hollandi fizikus, H. Konstantin fia, született Hágában 1629 ápr. 14., meghalt u. o. 1695 jun. 8. Lejdában és Bredában különösen jogi tanulmányokkal foglalkozott. 1649-ben Henrik nassaui grófot Németországban és Dániában tett utazásában elkisérte. 1655-ben Franciaországba utazott, ahol Angersben, az egyedüli egyetemen, melyen protestánsok a doktorátust letehették, magát doctor jurissá promoveáltatta. Később Angliába utazott, ahol második tartózkodása alkalmával 1663-ban a Royal Society tagjává választották. 1665. Párisba hítták, mint az épp akkor alapított akadémia tagját. Itt élt 15 évig és csak néha tért vissza, egészségére való tekintetből, hazájába. Első nevezetes munkája 1651. jelent meg: Theoremata de quadratura hyperboles, ellipsis et circuli, ex dato proportionum gravitatis centro. Ez a cyclometriae Gregorii a St. Vincentio cimü munkának megcáfolását foglalja magában. 1658. még négy matematikai munkát irt. Az 1655. évben bátyjával együtt a teleszkópok és különösen azok objektiv lencséinek javításával foglalkozott. Miután egy 10 lábas teleszkópot szerkesztett, avval több nevezetes felfedezést tett. Fölfedezte a Saturnus hatodik holdját, következő évben pedig az Orion ködfoltot. Pontos megfigyeléseket tett a Saturnuson, melyek szerint a Saturnust egy szabadon lebegő gyürü veszi körül, mely hajlik az ekliptikához és irányához mindig párhuzamos marad. H. az általa felfedezett Saturnus-holdnak keringési idejét elég pontosan határozta meg, amennyiben azt 15 nap 22 óra és 39 percnek találta. 1657. egy kis munkát adott ki, melynek cime Horologium. Ez magában foglalja H. legfontosabb találmányának, az ingaórának leirását. De nemcsak az ingaóra az ő találmánya, hanem a rugós óra szabályozóját is ő találta föl. H. ugyanis, minthogy az inga hordozható zsebórákban nem használható, azon gondolatra jött, hogy rugóval kell a föld vonzóerejét helyettesíteni. 1690. jelent meg Traité de la lumiere c. munkája, melyben kifejti a mai nap általánosságban elfogadott fényteoriát és ennek alapján megmagyarázza nemcsak az egyszerü, hanem a kettős fénytörést is. Nevezetesebb munkái az említetteken kivül: De circuli magnitudine inventa; accedunt problematum, quorandam illustrium constructiones (Lugd. Bat. 1651); De Saturni luna observatio nova (Hága Com. 1656); Horologium oscillatorium (fol. Páris 1673); Traité de la lumiére; Lejda 1691); De terris coelestibus earumque ornatu coniecturae (Hága 1698). Jelenleg a hollandi akadémia műveit diszes kiadásban adja ki összes levelezésével; Hágában 1888 óta jelennek meg.

2. H. Konstantin, Herr van Zuylichem, holland költő, született Hágában 1596 szeptember 4-én, meghl. u. o. 1687 március 28-án. Jogot tanult s 62 évig volt az orániai herceg titkára. Egyike (Hollandia legeredetibb költőinek, noha nyelve itt-ott nehezen érthető. Kitünő Tryntje Cornelis cimü (1657) vigjátéka; költeményei: Koronbloemen (1658, bővített kiad. 1672), legujabban 1824. jelentek meg. Adott ki latin verseket is Otia c. (1625). Hagyatékából adták ki a következő műveket: Mémoires (Jorissen, Hága 1883); Musique et musiciens au XVII. siecle (Jonckbloet és Land, Páris 1883). V. ö. Jorissen, Const. H. (Amsterdam 1871).

Forrás: Pallas Nagylexikon