Hydrastis
(növ.), a boglárkafélék hunyornemüinek génusza, 2 faja
Észak-Amerikában és Japánban terem. Levele tenyereskaréju, virága magános,
apró, csillagszerü. Gyümölcscsoportja bogyónemü, húsos, a szederéhez hasonló. A
H. Canadensis L., Kanada és Pennsylvania füve. Csipős, keserü gyökere
officinális (yellow root, radix H.). Amerikában már rég idők óta használják
orvosi célra, nevezetesen vérzéscsillapításra. A gyökér főhatóanyaga két
alkaloid. berberin (4%) és hydrastin (1-2%), C22H23NO6,
egyharmadiknak (cadanid v. xanthopuccin) előfordulása benne kétséges. A két
első az idegrendszerre ható, bénító méreg. A gyökérből készült hig kivonatot
(fluid extract) ujabban (1883) kiterjedten használják a nőorvosok és szülészek
méhvérzések ellen, minthogy a vérereknek összehuzódását okozza; előnye az, hogy
kellemetlen mellékhatásai nincsenek, sőt az étvágyat is fokozza.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|