Ibolyafélék
(növ., Violaceae, Violarieae), az ibolyaképüek rendjének
családja. Fűnemü, egészen v. félig cserjés növények, váltakozó, a rügyekben
összehengeredő és pálháktól támogatott ép vagy szabdalt levelekkel. Virágjok
kétoldalas, ötöstagu, a levél tövéből nő, az alsó szirma üres sarkantyut visel;
a kehely maradandó; az öt him feje mintegy együttnemző, a magzatra sorosan
ráfekszik s befelé nyilik; kettőnek mézfejtő függeléke van s a szirom sarkantyujába
nyulik. Gyümölcse tok, háromfelé reped, a magvak a termőlevelek közepén
húzódnak végig. Mintegy 270 faja majd az egész földön elterjedt; a cserjések a
melegebb éghajlat alatt, különösen Amerikában, a fűnemüek inkább az északi
mérsékelt éghajlat alatt tenyésznek. Némelyik fajnak sajátságos csipős hánytató
vagy meghajtó anyaga (anchietin) van.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|