Ibrahim

1. török szultán 1640-48-ig, I. Achmed szultán 3. fia, szül. 1615 nov. 4., megöletett 1648 aug. 12. Bátyját, IV. Muradot követte a trónon, mint oszmán szultán törzsének utolsó sarja és törzsatyjává lett az utána következő összes szultánoknak. Kegyetlen, kapzsi és költekező fejedelem volt, akit még az ulemák és janicsárok is csakhamar meggyülöltek és midőn az egyházi javakra is kivetett adót, a janicsároknak járó zsoldot pedig megtagadta, 1648 aug. 8. letették és negyednapra megfojtották. Követte fia, IV. Mohammed, aki az atyja által Velencével Kréta birtoklása miatt indított háborut is folytatta.

2. I. pasa, egyiptomi hadvezér és kijelölt trónörökös, Mehemed Ali alkirálynak fogadott fia, szül. 1789., megh. Kairóban 1848 nov. 10. Pályáját az arab vahabiták és nubia törzsek leigázásával kezdte meg (1819-20); azután európai mintára szervezte az egyiptomi hadsereget, melynek élén (1825) a török szultán fölszólítása folytán a felkelt görögök leigázására Moreában indult. El is foglalta a Peloponnezust s megadásra kényszerítette Miszolunghit (1826). Hadaiazonban görög földön oly rettenetes pusztítást vittek véghez, hogy az angol és orosz kormány 1827. a portánál I. távozását kierőszakolták. Nemsokára I. (francia segélyben bizva) a szultán ellen fordítá győztes fegyvereit; 1831. leigázta Sziria nagy részét és 1832 máj. 25. St. Jean d"acre-t is rohammal vette be; miután pedig konia táján (1832 dec. 20.) ujra megszalasztotta a szultán hadait, ez Sziriát és az szt. földet Mehemed Alinak engedte át, ki ilyformán egy hatalmas egyiptomi-elő-ázsiai birodalomnak birtokába került. Ámde az egyiptomi kormány és maga I. is mint helytartó annyira zaklatta Sziria lakóit, hogy ezek 1834. fegyvert fogtak. Ezt a felkelést I. ugyan vaskézzel leverte, de az 1838. a törökökkel kitört ujabb háboru folyamában, a Nisibis mellett 1839 jun. 24. kivivott siker dacára, kudarc érte az egyiptomiakat, kik az angol, orosz és osztrák hajóhad elől Sziriából távozni kényszerültek. Miután Mehemed Ali alkirály Sziriáról formaszerüen lemondott, I. is visszatért Egyiptomba, hol egy ideig birtokain élt, mignem Mehemed Ali a portával kötött titkos szerződésben őt fiául és utódául nem fogadta. Ezóta az udvarban élt és 1848. nyilvánosan is kezdett szerepelni, mint a porta által elismert trónörökös. Néhány hónappal később azonban (még mielőtt trónra lépett volna) meghalt, a trón pedig, I. gyermekeinek mellőzésével. Mehemed Ali unokájára, Abbas pasára szállott. Utóbb azonban. I. egyik fia, Iszmail, mégis khedive lett.

Forrás: Pallas Nagylexikon