König (Proteosaurus Home., Gryphus Wagler, halgyik), kövült állat. Ősvilági ragadozó vizi gyiknem. A testük hal- vagyis inkább delfinalaku. A koponya elöl a delfinekre emlékeztetően hosszu ormányszerü állakapcsokban végződik. A hosszu, keskeny állkapcsok több apró csontból állottak. A szemüregek nagyok és csontos gyürüvel voltak ellátva. A csigolyák mozgathatóan izültek és miként a halaknál, ugy itt is elől-hátul homoruak (amphicoelikus) és éppen azért mindaddig, mig egész csontvázat nem találtak, a csigolyákat cápacsigolyáknak tartották. Az agyüreg igen kicsi. A gerincoszlop körülbelül 150 csigolyából áll, melynek több mint a fele: körülbelül 80 a farkcsigolyákat képezi. Nyaki rész hiányzik. A nagy mellkas nagyban előmozdította, hogy a vizben könnyen alábukhattak. Valószinüleg függélyes farkuszonya volt mint a cápáknak. A mellső és hátsó pár végtag rövid, evezőszerü, mint a ceteknél. A bőre valószinüleg sima, csupasz volt, mivel eddig bőrváznak vagy pikkelynek nyomást sem találták. Ragadozó állat volt, apró halakkal táplálkozott és valószinüleg nem rakott mint a legtöbb kétéltü és hulló tojásokat, hanem elventszülő volt (képét l. a Juraszisztéma mellékletén). A liasz-, jura- és krétakorban éltek kizárólag. Voltak kis, csak 10 láb hosszu fajai, de éltek 40 láb hosszu óriási alakok is. Több mint 50 faja ismeretes, legközönségesebb az I. communis Conyb., mely a liaszkor elején élt.