Idegek
(nervi), az idegrendszernek vezető fonalai, melyek több v.
kevesebb idegrostból vannak összetéve s aszerint vastagabbak vagy vékonyabbak;
a rostok idegsejtekből indulnak ki az agygerincvelőből vagy körzeti ducokból.
Az idegsejtekben indul meg az idegerő, ők veszik fel az ingert, az idegek csak
vezető fonalak, melyekben a vezetés a központ felé vagy onnan elvezettetik. Az
érző idegek centripetál, a mozgatók és elválasztók centrifugál irányban
vezetnek. Anatomiai különbség a kétféle vezetésü idegek között nincs,
mindkétfajta az agygerincvelői idegekben fehér szinü, az együttérző idegekben
szürkés-fehéres. A szimpatikus idegrendszerben az idegek többnyire hálózatok
képezésére egyesülnek (plexus gangliosi), a végszervekhez nagyobbára a
vérerekkel jutnak s ezeken mint érmozgató (vasomotorikus) szálak végződnek. L.
még következő cikkeinket: Agyvelő, Bolygóideg, Dúc, Elválasztó idegek,
Éridegzet, Érmozgató idegrendszer, Érző idegek, Gerincvelő, Halló ideg,
Háromosztatu ideg, Idegrostok, Idegsejtek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|