Idegen-légió
(Légion étrangere), mely a juliusi forradalom után (1830.)
minden nemzetblei elégületlenek és politikai menekültekből Franciaországban
alakult s első szolgálatait Algeriában tett. 1835 jun. Abd el Kader a
Makta-mocsárok közt teljesen megverte. A légió a francia kormány engedélyével
még ugyanazon évben spanyol szolgálatba lépett és Don Carlos ellen harcolt s
bár itt is nagy veszteségek érték, 1840. résztvett a Miliana elleni
hadjáratban, mely alkalommal a rossz élelmezés és bánásmód miatt két
(olaszokból és spanyolokból álló) század megszökött. 1854. a kormány mind a két
ezredet a Krimbe küldötte, ahol azok több ütközetben kitünvén, különösen
Szebasztopol bevételekor szereztek érdemeket. 1859. Mac Mahon hadtestével
Felső-Olaszországban harcoltak, mire 1862. a légió feloszlott. Két év mulva
azonban III. Napoleon parancsára ujra szervezték s 800 ember részt vett a
mexikói expedicióban. A német-francia háboru alatt a Loire melletti
ütközetekben alkalmazták. Az 1884 december 12-iki törvény értelmében az I.-t
ujra szervezték, s most két ezredből (4-4 zászlóalj) áll. - 1803. alakult egy
angol-német légió, még pedig a feloszlatott hannoverai hadsereg tagjaiból
(mintegy 17 000) s King"s German legion c. alatt mint az angol hadsereg egy
része 1805-től kezdve az összes európai hactereken működött, különösen a
spanyol félszigeten, Franciaország déli részein és első sorban Waterloonál. A
légi 1816. feloszlott s tagjaiból állították vissza a hannoverai hadsereget. Az
egyes ezredeknek 1866-ig használt jelszavai: Peninsula, Waterloo, Barossa,
Garcia Hernandez stb. a légió vitéz haditetteire emlékeztettek. A krimi
hadjárat idejében ugyancsak Anglia alakított egy német légiót a feloszlott
holsteini hadsereg tagjaiból, mely azonban a béke megkötése folytán déli
Afrikába telepíttetett s csak Angliának a zulu-kafferekkel vivott harcaiban
vett részt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|