Ideggyuladás

(neuritis), egyrészt a környi ideg körüli kötőszövetes burokban, másrészt magában az idegben lefolyó lobos folyamat. A gyuladás e két alakját azonban szorosan egymástól nem lehet megkülönböztetni. E folyamatok okául szerepelhetnek: első sorban külerőszakos sértés (trauma), minő az idegnek zuzódása, vongálása, továbbá a meghülés és főleg a fertőző betegségek (tifusz, variola, difteritisz, tuberkulózis, szifilis), valamint mérgezések alkohollal, ólommal, arzénnal stb. Továbbá okai az I.-nak a reumatizmus, a csuz és a cukorbetegség (diabetes); előadhatja az is magát, hogy az idegre a szomszédos szuvas csont lobosodása átterjed. A heveny I. sarkalatos jelensége a szaggató, furó és égető fájdalom, mely vagy az ideg egy körülirt pontján, avagy az ideg hosszanti lefutásában észlelhető. Az ideg nyomásra érzékeny, egyes esetekben csomós megduzzadást szenved el; emellett a bőr tulérzékeny, benne zsibongás, hangyamászás érzete mutatkozik. A megbetegedett ideg területén izomfeszülések és apró rángatódzások jelentkeznek. Mint fontos tünetek kifejlődhetnek idővel érzéketlenség, hüdés és izomsorvadás a megtámadott ideg kiterjedésének megfelelően. A heveny I. néhány hét alatt gyógyulhat, mig az idült I. lefolyása évekre terjedhet. A gyógykezelés friss esetekben, eltekintve az esetleges sebészi beavatkozástól sérülés esetén, a megtámadott testrésznek nyugalmában, helyileg hideg borogatások alkalmazásában, belsőleg natrium salicylicum vagy antipirin adagolásában áll. Reumás és fertőző eredetü I.-nál általános izzasztás (gőzfürdő) ajánlatos. Igen heves fájdalmaknál morfin-befecskendezések válhatnak szükségessé. Heveny esetekben faradikus áramot nem szabad alkalmazni; óvatos galvanizálás jó hatásu. Ha a lobosodás tünetei lezajlottak, ugy kitünő eredményü a massage. Az idült I.-ok gyógyításában kiváló figyelmet érdemelnek a hévforrások (Teplitz, Gastein stb.); helyileg alkalmazott lápborogatásokat is ajánlanak.

Forrás: Pallas Nagylexikon