idegrendszer
élővilág
Az ingerek felfogására, ingerületté alakítására (ingerületvezetés), vezetésére és feldolgozására kialakult szervrendszer. A
növényekben és az egysejtű állatokban nem alakult ki. Legegyszerűbb formája a diffúz idegrendszer. Főleg a csalánozókra jellemző.
A hálózatot alkotó idegsejteken (neuron) az ingerület minden irányában szétterjed, miközben intenzitása csökken. Az
idegsejtek a hámizomsejtek mozgását váltják ki. A férgektől kezdve minden állatnak központosult idegrendszere van, amely központi
(gerincvelő, agyvelő) és környéki részre osztható. A központosult idegrendszer működésére a reflexívek kialakulása jellemző. A
férgekben, a puhatestűekben és az ízeltlábúakban dúcidegrendszer alakult ki. Ezekben az állatokban az idegrendszer központjait a dúcok jelentik,
amelyekben egyre több idegsejt csoportosul. Az egyik dúc (általában a feji végen) egyértelműen irányítja az összes
neuron működését, ezt agynak nevezzük. A legfejlettebb dúcidegrendszer az ízeltlábúakban alakult ki, ahol az agydúc és a
hasdúclánc fejlett érzékelést, mozgást és differenciált viselkedést tesz lehetővé. Az előgerinchúrosokban, a
fejgerinchúrosokban és a gerincesekben csőidegrendszer alakult ki. Az egyedfejlődés során az idegrendszer központja a velőcsőből jön létre
(agyvelő). A gerincesek központi ~e a gerinevelőből és az agyvelőból áll. A közponn ~ben az idegsejt-csoportosulásokat
magvaknak, az idegrostok csoportosulását pedig pályáknak nevezzük. A környéki idegrendszerben az idegsejtek dúcokat alkotnak,
az idegrostok pedig idegeket. A gerincvelőben és az agyban a fehérállomány tartalmazza a pályákat, a szürkeállomány
pedig az idegsejtek csoportosulásait. A sejtekben leggazdagabb szürkeállományrészleteket, ahol a neuronokat rendkívül
gazdag kapcsolat köti össze egymással is, neuronhálózatoknak nevezzük. A neuronhálózatokban szerveződik meg a
külső és belső környezet ingereire kialakuló válaszadás.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|
Magyar
Angol
Német