Idegsejtek

(cellulae nerveae), egy v. több nyujtványos górcsövi képződmények az állati test központi idegszerveiben (agy-, gerincvelőben) és körzeti ducaiban (ganglion), melyektől az idegrostok központi része: a tengelyrostocskák kiindulnak. Friss állapotban testök viztiszta, a körzetén koncentrikusan finom rostocskás, benne excentrikusan fekszik a hólyagidomu nagy kerek mag a magocskával; a testben gyakran zsircseppek, v. sárga, néha barna festékhalmaz van. Mekkoraságuk változik: az embernél a legtöbb a nagyobb sejtalakok közül való (0,010-0,140 mm.), de vannak kisebbek is. Alakjuk sokféle: golyó-, tojás-, orsó-, körte- v. csillagidomu. Hártyájuk a központi idegrendszerben nincs, csak a körzeti ducok sejtjein van kötőszöveti tok.

A nyujtványok száma szerint felosztjuk: egy, két és több nyujtványuakra v. sarkuakra. a) Egysarku idegsejtek az emberben nagyobbára csak a csigolyaközti ducokban vannak; a nyujtván egy tengelyszálba folytatódik, mely nemsokára Y alakban ketté oszlik (T-alaku idegrostok Ranvier szerint); a Schwann-féle burok az idegszálról közvetlenül átmegy a sejtet környező kötőszöveti burokba. b) A kétsarku idegsejtek nyujtványai közel egymás mellett (az ember csigolyaközti ducaiban), vagy az orsóidomu sejt ellentett sarkain mennek el (halak csigolyaközti ducaiban). c) A többsarku v. soknyujtványu idegsejtek nagy számmal vannak az agy- és gerincagyban, az együtt érző ducokban is; alakjuk orsó-, lobor- v. csillagidomu; a központi szervekben hártyanélküliek, az együttérző ducokban kötőszöveti burokjuk van apró magvakkal.

Friss állapotban központi részük egészen egynemü, üvegtiszta. Krómsavas folyadékokkal kezelve a körzeten koncentrikusan finom csikoaltos, ezek mintha igen finom fibrillák volnának (Schultze M.), melyek a sejt nyujtványaiba folytatódnak. A nyujtványok kétfélék, amelyeket régebben el- és el nem ágazóknak neveztek, v. protoplaszma és tengelyszálnyujtványoknak (Deiters); ujabban dendritikus és idegnyujtványoknak (Kölliker) mondanak; amazok vastagabbak, hullámosak, hosszcsikolatosak és csakhamar faágalakban szétterjednek. Az idegnyujtvány egynemü, fénylő, vékony, egyenesen megy el a sejttől, látszólag el nem ágazik és folytatása direkte valamely velőshüvelyü idegnek tengelyszálává lesz; némelyek szerint a sejtmagból indul ki (Thanhoffer). Régebben azt hitték, hogy csak egy tengelyszálnyujtvány van, most több is ki van mutatva (Thanhoffer). Mai nap a Golgi-féle pokolkőfestés eredményekép azt is tudjuk, hogy csak a mozgató idegsejtek (a gerincvelő elülső szarvában) idegnyujtványai folytatódnak direkt az elülső ideggyökerek velőshüvelyü idegrostjaiba, ellenben az érző kisebb idegsejteknek minden nyujtványa, még az idegnyujtvány is elágazik s átmegy finom idegrece képezésébe. A mozgató sejtek idegnyujtványától is erednek igen finom oldalágak, ezek visszahajolva, hozzájárulnak a finom idegrece képezéséhez (Golgi). Ezen felfedezések által ama régebbi nézet, hogy a centripetal vezető érző idegszálak az ingert közvetlenül átadják az I.-nek, megcáfoltatott. Csak a mozgató I. adják át az ingert közvetlenül a centrifugal vezető idegnyujtványnak, ellenben a centripetal vezető idegszálak a központi szervekben finom idegrecébe mennek át, mely ismét csak érintkezési viszonyban van az I. nyujtványaiból eredő idegrecével.

Az I. mind a központi, mind a körzeti idegrendszerben sok helyen csoportokban, u. n. ducokban (l. Duc) v. idegmagvakban (nuclei) vannak csoportosítva, némely helyen már szabad szemmel látható nagyokban, másutt górcsövi mekkoraságu kicsinyekben (az együttérző ideg végfonataiban). A ducokhoz menő idegek külső kötőszöveti burokja összefügg a duc kötőszöveti tokjával, az idegrostok pedig bemennek a ducba, ott elágaznak és rajta egyszerüen csak áthaladnak (fibrae ambulantes), vagy az idegsejtek nyujtványaival direkt v. indirekt (érintkezés által) összefüggenek. Ducok csak az érző, érzéki és trofikus idegek utjába vannak iktatva, mozgatókon rendszerint nincsenek.

Forrás: Pallas Nagylexikon