Időszak
(periodus), kronologiailag az évek, napok bizonyos száma,
még pedig két v. több ciklus összekapcsolása, illetve ugyanazon ciklus
többszöröse. A nagyszámu I. ismertebbjei és nevezetesbjei a) a khaldei I.,
Saros, v. a fogyatkozások periodusa, 223 szinodikus hónapból áll, ez I.
leteltével a fogyatkozások napjában ugyanazon rendben ismétlődnek; b) az
egyiptomi Sothis I., 1460 évből áll, az egyptomiak 365 napos événak a 365
1/4-napos napévvel való összeegyeztetésére szolgál; c) a husvét (Victorius vagy
Anianus-féle) I., 532 éves I., melynek lefolyása után a Hold változásai a hét
ugyanazon napjaira esnek és igy a husvétok is körülbelül ugyanazon rendben
ismétlődnek (a nap- és a holdkörök, 19 és 28 év, szorzatából keletkezett), a
kopt keresztényeknél ma is használatos ezért a husvétok meghatározására; d) a
Kallipos-féle I., 76 év, egy nappal kevesebb, mint a Meton-féle ciklus
4-szerese és a napév és a holdhónap pontosabb kiegyenlítésére szolgál; e) a
Hipparchos-féle I., 304 év, a Kallipos-féle I. 4-szerese kevesebb 1 nap és még
jobban egyezteti az év és hónap tartamát; f) a julianus I., melyet Scaligerus a
napkör, holdkör és indikció ciklusa julianus éveinek (19, 28 és 15) szorzatából
képezett, hogy a különböző időszámításokat összehasonlíthassa, 7980 évből áll
és Kr. e. 4713. évben kezdődik, mikor egyuttal mind a három ciklusnak is 1-ső
éve van; Kr. u. 4714-ben fog ismét ujra kezdődni; g) hidsra (l. o.). Különben
össze is cserélik az I.-ot a ciklussal és a különböző ciklusokat is I.-oknak
nevezik. L. még Ciklus és Év.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|