Igló

(Szepes-Igló, Neudorf, Novaves), rend. tan. város Szepes vmegyében, (1891) 844 házzal és 7345 lak. (közte 786 magyar, 2300 német és 4214 tót; hitfelekezet szerint 5328 római kat., 1388 ágostai evang., 112 helvét, 429 izr.). I. a hernádvölgyi járás szolgabirói hivatalának s járásbiróságnak, bányakapitányságnak, telekkönyvi hatóságnak s közjegyzőségnek székhelye. Van állami tanítóképző intézete, ág. ev. főgimnáziuma, polgári fiu- és leányiskolája, tanonciskolája, mű- és gőzmalma, nagy mekanikai szövő-, fadoboz-, szesz- és keményítőgyára, vasuti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.

Itt székel a szepesi 16 városi takarékpénztár és a szepes-iglói takarék- és hitelintézet, s itt jelenik meg a Szepesi Lapok c. hetilap (szerk. Zimann János). I. a Hernád balpartján 458 m. magasságban fekszik, hosszan nyulik el Ny-ról K-felé, főutcáján vannak nevezetesebb épületei, közte az evang. főgimnázium, a hajdani kerületi ház, a bányapolgárság háza, az evang. leányiskola stb. Határában mintegy 50 kisebb vas- és rézércbánya van; van továbbá haltenyésztője is. A várostól 5 km.-nyire DK-felé fekvő Iglóhután a legutóbbi időben csinos nyaralótelep létesült Iglófüred néven (l. o.). A szepességi 24 plébános testvérülésének 1298. megujított statutumaiban mint «Villa Nova», majd 1312. Róbert Károlynak a szepesi szászok részére V. István által 1271. kiadott szabadságlevelet megerősítő okmányában «Neudorff» néven a 24 szepesi város közt szerepel. Zsigmond király 1435. kiadott oklevelében megerősíti I.-nak elődeitől nyert, a husziták dulása következtében elpusztult szabadalomleveleit. Ekkor I. mint «Nova Civitas» szerepel, amiből azt lehet következtetnünk, hogy városi jogait nem sokkal ez előtt nyerhette. A felvidéki bányavárosok 1328. Selmecbánya bányajogában részesülvén, mikor I.-t I. Lajos király 1358. szabad bányavárossá tette, ő is részesévé lett az említett jognak és belépett a felvidéki 7 bányaváros közé. Az elzálogosítás ideje alatt I. is osztozott a lengyel uralom alá került városok jó és balsorsában. A XVII. sz. nemzeti küzdelmei közben a hajdu és kuruc hadak a lengyel hatóság alatt állott városokat sem kimélték. A 360 éven át tartott idegen uralom alól 1772-ben felszabadult szepesi városok élére az ekkor már legfejlettebb I.-t állították. Itt folytak le a visszakebelezés alkalmával volt fényes ünnepélyek. I. ekkor a 16 szepesi város grófságának székhelyévé lett. II. József rövid időre megszüntette az uj grófságot, Szepes vármegyébe olvasztva azt be, de halála után a régi rend helyre állván, I. ujra visszanyerte a provinciális székhelyet és vezérlő állását megtartotta egészen az 1876. XXXIII. t.-c. keletkezéséig, amelyik a 16 szepesi városi provinciát megszüntetve, azt Szepes vármegyébe kebelezte.

Forrás: Pallas Nagylexikon