Igricek

a régi magyar jokulatorok (énekmondók, zenészek, mulattatók) egyik fajtája, nevezetesen az, mely hangszeren játszott. Az igric, igrec szó szláv eredetü, s talán az I. rendje is, az Árpád-királyok idejében, legalább eleinte, idegen muzsikusokból állt. Az I. nem is foglalkoztak énekszerzéssel és nem tévesztendők össze az énekmondókkal, sem a hegedősökkel, lantosokkal, kobzosokkal, mert ők első sorban zenészek voltak, s hangszereik is különböztek a magyar hegedőtől és koboztól. E rend a királyi udvartartás köréhez tartozott s eltartására jószágok voltak rendelve. L. tüzetesen Lantosok. - Igric-készség, régi kódexeinkben a. m. hangszer (trombita, sip, dob, hegedü, lant stb.).

Forrás: Pallas Nagylexikon