II. ipari forradalom

Az ipari forradalom az a folyamat, melynek során az iparban minőségi változások mennek végbe.

A tudomány prioritása a technikával szemben, entrum kiszélesedése és átrendeződése,  monopóliumok létrejötte
a mezőgazdaságban: műtrágyák, gépek, iparszerű módszerek környezetszennyezés (ipari táj)

Feltételei:

• fellendül a mezőgazdasági termelés

• fejlődik a kereskedelem, az olcsó szállítás jelentős

• ez elősegíti a városiasodást, a nagy népsűrűség pedig szintén előfeltétel

• a föld nélküli parasztok bérmunkások, vagy a városban ipari munkások lettek

• jól működő hitelszervezet (Angol Bank, 1794.)

• gyarmatok kifosztása

Folyamata:

• gépesítik a tömegfogyasztási cikkek előállítását

• nyersanyagokat a gyarmatokról szerzik be, és a piacot is a gyarmatok jelentik

• fejlődik a bányásza

• a vasútépítési láz lendületet ad a szén és vastermelésnek, valamint a gőzgép elterjedésének

• a gépek előállítását is gépesítik, így a gépek olcsóbbá válnak

• bevezetik a szabványokat

• a könnyűiparban felhalmozott tőkék a nehéziparba áramlanak

• Anglia világhatalom lesz

• a termelői ágak közvetlenül hatnak egymásra

Társadalom:

• az ipari forradalom előtt népességfelesleg a városokban

• az ipari forradalom a népesség növekedését hozza

• a városi és falusi lakosság aránya a város javára megváltozik

• javulnak ez egészségügyi viszonyok

• kialakul a bérmunkások osztálya (szemben áll a vállalkozók osztályával)

  • nincs tőkéjük

  • rossz körülmények között kevés pénzért nők és gyerekek is dolgoznak

  • kiszolgáltatottak

  • ezek miatt felkelések (1834. Lyon, 1844. Szilézia), géprombolások (luddizmus)

  • nem tömörülhetnek szervezetekbe

• jótékonykodók segítenek:

  • önsegélyező egyletek, az egyház is segít

  • utópisták:

    • Owen:

      • életkörülmények javítása

      • a munkás is tulajdonos

      • Saint-Simon:

        • Owenhez hasonlóan a gyárak munkáskézbe adását látja a kivezető útnak

        • Fourier: a falanszter kitalálása

 Érdekérvényesítés demokratikus viszonyok között:

• szakszervezeteket alapítanak

• szavazati jogot akarnak

• chartizmus: önálló alkotmányjavaslattal lépnek fel, így gyári törvények születnek (kötelező munkaidő, minimálbér, nők és a gyerekmunkák korlátozása)

Forradalmi munkásmozgalmak:

• Blanqui: teljes politikai és vagyoni egyenlőség akár diktatúra árán is

• Blanc: az állam gondoskodjon a munkanélküliekről (egy részét az1848-as párizsi forradalom megvalósítja)

• Proudhon: a tőkét lopásnak nevezi, kistermelői társadalmat akar, az anarchisták előfutára

• Marx-Engels: a világ ellentmondások harca útján halad a beteljesülés felé; a kapitalizmus pusztulása után megvalósul az osztályok nélküli társadalom; cél az államhatalom meghódítása

Fontosabb találmányok:

• fonógép (Hargreawes)

• gőzgép (James Watt 1769.)

• műutak (Mac Adam)

• gőzmozdony (Stephenson 1825.)

• gőzhajó (Fulton 1807.)

• generátorok, villanymotorok (Faraday, Edison)

• rádiótechnika (Hertz), telefon (Bell), telefonközpont (Puskás Tivadar), távíró (Marconi)

• fénykép, mozgókép

• műtrágyák, robbanóanyagok

• belső égésű motorok (pl.: Otto, Csonka János)

• léghajó (Zeppelin), repülő (Wright testvérek)

• elektronok, X-sugarak, atommodellek

• Charles Darwin leírja az evolúció alapjait

• Mendel megalkotja a genetika alapjait

Készítette: Méhész Gergely és Földi Csaba