(lat. gemelli, gör. didymi), azok a magzatok, amelyek
egyszerre fejlődnek a terhes nő méhében. Többnyire két iker fejlődik együtt, de
előfordul, hogy három, sőt négy magzat fejlődik egy terhességben. Le van irva
egy néhány eset, ahol ötös I. születtek. Gyakoriság tekintetében a viszony
kerek számokban a következő: 100 rendes szülésre esik egy kettős iker; 8000-re
egy hármas iker; 400 000-re egy négyes iker és 30 000 000 rendes szülésre egy ötös
ikerszülés. Az I. vagy egy petéből származnak, amely több csirára oszlott, vagy
több petéből, amelyek egyszerre v. egymás után lettek megtermékenyítve.
Nevezetes körülmény, hogy az egy petéből származó I. mindig egynemüek és
feltünően hasonlítanak egymáshoz minden tekintetben. Ha az I. két petéből
származnak, többnyire szintén egynemüek, de körülbelül egy harmadrészében az
eseteknek különnemüek, vagyis az egyik fiu, a másik leány. Két petéből fejlődő
I. gyakoriabbak, mint egy petéből fejlődők. Két petéből fejlődő I.-nél felmerül
a kérdés, hogy a két pete egy időben egymás után bizonyos időközben lett-e
megtermékenyítve. Erre nézve az elfogadott nézet az, hogy az egyszerre való
megtermékenyítés mellett nem lehetetlen két petének egymás után való megtermékenyítése
is, amit super foecundatiónak neveznek; ez a két pete azonban egy ugyanazon
időben ért meg és vált le a petefészekből, vagyis egy és ugyanazon havibaj
idejéből való, de két különböző elháláskor fogamzott. Arra nézve semmi
elfogadható bizonyságunk sincs, hogy már bekövetkezett terhesség után, azaz
egy-két hónappal később, semmint az egyik pete a méhbe magát befészkelte volna,
ujabb fogamzás történhetnék. Az a körülmény, hogy az I. egy vagy két petéből
származnak-e, a magzatburkoknak és a lepénynek viszonyaiból ismerhető fel. Egy
petéből származó I. egy közös külső magzatburokban vannak és egy
magzatlepénnyel birnak. A belső magzatburok mindig külön-külön foglalja magába
az I.-et, mert az a magzat bőrének mintegy folytatása. Két petéből fejlődő I.-nél
nemcsak a belső burkok, hanem a külsők is kettősek és mindig két lepény van
jelen, habár látszólag eggyé van is össze nőve. Az ikerterhesség megismerése
nem könnyü; de vannak biztos jelei is. Gyanut ébreszt a has tulságos
kiterjedése. Biztosabb jel az, ha két magzat-fejet tudunk a terhes nőnél
kitapintani. Kétségtelenné válik az ikerterhesség, ha ismételt vizsgálat után
is a hasnak ugyanazon két különböző helyén kétféle szaporaságu magzati
szinhangot konstatálhatunk. Hármas vagy négyes I.-nek megismerése a
terhességben még nehezebb. Az I. születése rendszerint ugy történik, hogy az
egyiknek megszületése után nem következik annak a lepénye a hozzátartozó
burokkal, hanem előbb a második, illetve harmadik magzat és ezután egyszerre
válnak le a peték mellékrészei. Az első és második magzat születése között
rendszerint csak néhány percnyi v. órányi időköz telik el, de kivételesen
megtörténik, hogy csak egy, sőt több nap mulva fejeződik be az ikerszülés.
I.-nél a magzatok fekvése különféle lehet, az esetek fele részében mind a kettő
koponyafekvésben születik; az esetek másik felében vegyesen fordul elő
koponyafekvés és farfekvés, továbbá koponya- v. farfekvés mellett
keresztfekvés, sőt mind a két magzat is kereszt irányban fekhetik egymás
fölött. Az ikermagzatok halálozása jelentékenyebb mint az egyedül kiviselt
magzatoké.
Forrás: Pallas Nagylexikon