Ikrek

(lat. gemelli, gör. didymi), azok a magzatok, amelyek egyszerre fejlődnek a terhes nő méhében. Többnyire két iker fejlődik együtt, de előfordul, hogy három, sőt négy magzat fejlődik egy terhességben. Le van irva egy néhány eset, ahol ötös I. születtek. Gyakoriság tekintetében a viszony kerek számokban a következő: 100 rendes szülésre esik egy kettős iker; 8000-re egy hármas iker; 400 000-re egy négyes iker és 30 000 000 rendes szülésre egy ötös ikerszülés. Az I. vagy egy petéből származnak, amely több csirára oszlott, vagy több petéből, amelyek egyszerre v. egymás után lettek megtermékenyítve. Nevezetes körülmény, hogy az egy petéből származó I. mindig egynemüek és feltünően hasonlítanak egymáshoz minden tekintetben. Ha az I. két petéből származnak, többnyire szintén egynemüek, de körülbelül egy harmadrészében az eseteknek különnemüek, vagyis az egyik fiu, a másik leány. Két petéből fejlődő I. gyakoriabbak, mint egy petéből fejlődők. Két petéből fejlődő I.-nél felmerül a kérdés, hogy a két pete egy időben egymás után bizonyos időközben lett-e megtermékenyítve. Erre nézve az elfogadott nézet az, hogy az egyszerre való megtermékenyítés mellett nem lehetetlen két petének egymás után való megtermékenyítése is, amit super foecundatiónak neveznek; ez a két pete azonban egy ugyanazon időben ért meg és vált le a petefészekből, vagyis egy és ugyanazon havibaj idejéből való, de két különböző elháláskor fogamzott. Arra nézve semmi elfogadható bizonyságunk sincs, hogy már bekövetkezett terhesség után, azaz egy-két hónappal később, semmint az egyik pete a méhbe magát befészkelte volna, ujabb fogamzás történhetnék. Az a körülmény, hogy az I. egy vagy két petéből származnak-e, a magzatburkoknak és a lepénynek viszonyaiból ismerhető fel. Egy petéből származó I. egy közös külső magzatburokban vannak és egy magzatlepénnyel birnak. A belső magzatburok mindig külön-külön foglalja magába az I.-et, mert az a magzat bőrének mintegy folytatása. Két petéből fejlődő I.-nél nemcsak a belső burkok, hanem a külsők is kettősek és mindig két lepény van jelen, habár látszólag eggyé van is össze nőve. Az ikerterhesség megismerése nem könnyü; de vannak biztos jelei is. Gyanut ébreszt a has tulságos kiterjedése. Biztosabb jel az, ha két magzat-fejet tudunk a terhes nőnél kitapintani. Kétségtelenné válik az ikerterhesség, ha ismételt vizsgálat után is a hasnak ugyanazon két különböző helyén kétféle szaporaságu magzati szinhangot konstatálhatunk. Hármas vagy négyes I.-nek megismerése a terhességben még nehezebb. Az I. születése rendszerint ugy történik, hogy az egyiknek megszületése után nem következik annak a lepénye a hozzátartozó burokkal, hanem előbb a második, illetve harmadik magzat és ezután egyszerre válnak le a peték mellékrészei. Az első és második magzat születése között rendszerint csak néhány percnyi v. órányi időköz telik el, de kivételesen megtörténik, hogy csak egy, sőt több nap mulva fejeződik be az ikerszülés. I.-nél a magzatok fekvése különféle lehet, az esetek fele részében mind a kettő koponyafekvésben születik; az esetek másik felében vegyesen fordul elő koponyafekvés és farfekvés, továbbá koponya- v. farfekvés mellett keresztfekvés, sőt mind a két magzat is kereszt irányban fekhetik egymás fölött. Az ikermagzatok halálozása jelentékenyebb mint az egyedül kiviselt magzatoké.

Forrás: Pallas Nagylexikon