Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
illeték dues
illeték duty
illeték fee
illetékes assign
illetékes competent
illetékes privy
illetékes b... venue
illetékes h... in responsi...
illetékes h... to apply to...
illetékes h... to apply to...
illetékes k... in responsi...
illetékes s... assign
illetékes s... privy
illetékes s... to apply to...
illetékes s... to apply to...
illetékes s... to apply to...
illetékes v... to be autho...
illetékessé... cognizance
illetékessé... competence
illetékessé... competency

Magyar Magyar Német Német
illeték Gebühr (e)
illetékes berufen
illetékes zuständig
illetékes &... befugt
illetékessé... Zugehörigke...
illetékessé... Zuständigke...
illetéktele... unberufen
illetéktele... unzuständig...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Illeték

Az állam attól, ki közegeinek működését igénybe veszi vagy e tevékenységének oka, az ezáltal felmerülő költségeinek legalább részben való megtérítését követeli; e pénzbeli szolgáltatás I.-nek neveztetik. Az illetékek részint állam-, részint magángazdasági jelleggel birnak. Azon körülmény, hogy az állam költségeinek megtérítését követeli, a magángazdasági felfogásnak felel meg; de mivel már az a tény, hogy az állam az illető működéssel foglalkozik, mutatja, mikép e tevékenység a köznek is érdekében van, helytelen volna az összes kiadások megtérítését az igénybe vevőktől követelni. Az I. magasságának megszabásánál e kettős jelleg szem előtt tartandó s ezért az állam az I.-et alacsonyabban számítja ott, ahol a köz is az illető tevékenység által jobban van érdekelve, már csak azért is, hogy a költségek által a felek el ne riasztassanak. A népoktatásnál csekély I.-et szednek, de mivel minél magasabbra emelkedünk, annál inkább fekszik az oktatás az egyének érdekében, indokolt, ha annál magasabb I.-et is szednek. Az I.-ek különbözőkép osztályoztatnak: A) Az állami tevékenység szerint: 1. az igazságszolgáltatás alkalmával, és pedig a) peres eljárásnál, itt ismét; a) Polgári perekben; b büntető pereknél; b) perenkivüli eljárásnál; a) az árvaügynél; b) a telekkönyvi intézménynél; g) oly ügyleteknél, melyek a hatóság által megerősítendők stb. 2. A közigazgatás terén. B) Az I.-ek különböznek továbbá a megállapítás alapja szerint. Vannak esetek, midőn az állam okmányt állít ki s akkor ezt veszi alapul; máskor ismét egyéb közvetett utakon iparkodik hozzájutni az illetők részéről teljesítendő fizetéshez. Tekintetbe vétetik a kiszabásnál, hogy minő közegek s milyen jogot nyujtottak az illetőnek. C) Az I. lefizetése vagy átalányösszegben, vagy pedig az egyes alkalmakkor külön-külön történik. Az utóbbi esetben teljesebb az alkalmazkodás az állami tevékenység igénybe vételéhez, de másfelől nagy a kényelmetlenség, mert a közegek nagyobb mértékben vétetnek igénybe; némi furfanggal menekülhetni is a fizetés alól s igy érthető, hogy ujabban inkább az átalányozást pártolják. D) Az I.-tétel részint fix-összeg, részint változó, s az utóbbi vagy százalékban, vagy pedig fokozatokban állapíttatik meg. E) A fizetés tekintetében az I. vagy készpénzben vagy bélyeg utján rovatik le; ez utóbbinak előnye, hogy egyszerübb az eljárás, de hátrányai: hogy leginkább ott használható, hol az I. magassága s a tárgy értéke kerek összegben megállapítható; hogy a bélyegcsonkítás lehetősége igen nagy és annak büntetése igen kényes. Ujabban a készpénzfizetés mind nagyobb tért foglal. A bélyeg legelőször Hollandiában alkalmaztatott 1624. Az I.-ügy nagy hátránya az arra vonatkozó szabályok sokasága és bonyolultsága, mely az alapos tájékozottságot majdnem teljesen kizárja. Százakra, sőt némely államban, mint Franciaországban, ezrekre megy az I.-ekre vonatkozó törvények, rendeletek, utasítások stb. száma. Az I.-ek mindenütt az állami jövedelmek igen jelentékeny részét teszik. Hazánkban tett a bélyeg- és illetékekből származó bevétel 1893-ban: 34,4 millió frtot, azaz a rendes bevételek körülbelül 8%-át; az utolsó években az arány valamivel csökkent, mivel az állam egyéb bevételeinek jelentékeny emelkedésével nem tartott lépést. Ausztriának bevétele bélyeg- és illetékekből: 1894. 58,3 millió frt; különösen nagy az e forrásból származó bevétel Franciaországban; itt körülbelül az adószolgáltatás egy negyede esik ezen bevételi forrásra. Az I.-ek az állam kezéhez jussanak s ne az egyes hivatalnokok jövedelmi forrását képezzék, mint az régen történt. A magyar I.-szabályok főforrásai: az 1850. évi nyilt parancs, az 1868. XXIII., 1869. XVI., 1873. IX., 1875. XVI., XXV., 1881. XXVI., XXXIV. és az 1887. XLV. törvénycikkek. L. még Átirási illeték, Bélyeg, Helypénz és Igérvény.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is