Illetékesség

(Zuständigkeit, Ressort, Competenza), általában jelenti a hatóságok tevékenységének törvényileg meghatározott körét, amelyen a hatóságnak az egyes esetekben való eljárási jogosultsága is alapszik. Megkülönböztetendő a tárgyi és az ügyi I. A tárgyi I. ismét különböző egyrészt a hatóságoknak különböző nemei, másrészt az egynemü hatóságokhoz tartozó tárgyaknak különbözősége szerint. Első tekintetben az I. annyiféle, ahányfélék a hatóságok; ily értelemben szólunk p. birói, közigazgatási, pénzügyi, katonai I.-ről. A második tekintetben a tárgyi I. többféleségének az az oka, hogy az egynemü hatóságokhoz tartozó tárgyak különböző minősége, jelesül fontossága szerint nem egyenlő, hanem különböző szervezetü hatóságokhoz utasítvák. Igy p. a birói I. a szerint különbözik, amint bizonyos ügyek a járásbiróságokhoz, más ügyek a törvényszékekhez tartoznak. A tárgyi I.-et minálunk nem I.-nek, hanem hatáskörnek nevezik s ebben az értelemben szólunk p. egyrészt birói és közigazgatási hatóságoknak, másrészt járásbiróságoknak és kir. törvényszékeknek hatásköréről.

Az ügyi I. valamely hatóságnak az egyes esetekben való eljárási jogosultságát jelenti, s nálunk az I. műkifejezését csak erre az ügyi I.-re szorítják. Az ügyi I. a tárgyi I.-et feltételezi, vagyis valamely konkrét ügyben illetékes csak olyan hatóság lehet, mely az ügyeknek arra a csoportjára tárgyi I.-gel, törvényes hatáskörrel bir. A birói hatáskört és birói I.-et különösen tekintve, a birói hatáskört (jurisdictio) az 1869. IV. t.-c. a birói hatóságokra szorította s az igazságszolgáltatást a közigazgatástól elkülönítette. A későbbi törvényhozás azonban ezen a nagy elven rést ütvén, egyes csekélyebb jelentőségü ügyekben a közigazgatási hatóságokat birói hatáskörrel ruházta fel. Igy az 1877. XXII. t.-c. a kisebb polgári peres ügyekre, az 1880. XXXVII. t.-c. bizonyos kihágási ügyekre nézve. A birói hatáskört a törvény szabályozza. Jelesül az 1868. LIV. és az 1893. XVIII. t.-c. (a sommás eljárásnál) polgári ügyekben. Büntető ügyekben az 1880. XXXVII. t.-c., amely szerint a büntettek, továbbá a kir. járásbiróságok hatásköréhez nem utalt vétségek a kir. törvényszékeknek; bizonyos vétségek és kihágások a kir. járásbiróságoknak; bizonyos kihágások a közigazgatási hatóságokhoz tartoznak (l. még Büntető hatáskör). A nyomtatvány utján elkövetett büntettek és vétségek fölött kizárólag a sajtóbiróságoknak; felségsértés, hűtlenség, királysértés, a király és a királyi ház tagjainak bántalmazása, lázadás és pénzhamisítás Magyarországban - Fiume kivételével - a budapesti, az erdélyi részekben a marosvásárhelyi kir. törvényszéknek kivételes hatásköréhez tartoznak. A birói I. (Gerichtsstand, forum), vagyis a birói hatalom gyakorlatának valamely konkrét ügyre vonatkozó törvényes jogosítványát l. Birói hatáskör és illetékesség.

Forrás: Pallas Nagylexikon