Illinois

(ejtsd: illinajsz), l. folyó I. államban, hossza 800 km. Az Indianában eredő Kankakeenak és a Wisconsinban fakadó des Plaines-folyónak Dresdennél történő összefolyásából keletkezik és mintegy 30 km.-nyire a Misszuri torkolatától szakad a Misszisszippibe. Nagyobb mellékvizei a Fox-river, a Vermillon és a Sangamon. Széles medrében, lassu folyásu vizén Lasalleig mennek föl a kis gőzösök. Innen kezdve az Illinois-Michigan-csatorna szolgál Chicagóig a hajók utjául. - 2. I., az É.-amerikai Egyesült-Államok egyike, Kentucky, Indiana, a Michigan-tó, Wisconsin, Jowa és Misszuri közt, 146 720 km² területtel, (1890) 3 826 351, 1 km2-re 26 lak. (1810. 12 282 lak.). A prairiek vidékéhez tartozó állam egészen alföld, amelynek a Misszisszippi és Wabash közt fekvő részét 100-250 m. magas dombok takarják; ezeknek a vizektől kimosott oldalát bluffsnek hivják. A Rock-river, I., Kaskaskia a belsejében, az Ohio, Wabash és Misszisszippi a határain folynak. Az éghajlat kevésbé zord mint az Atlanti-oceán mellékén ugyanazon szélességi fokok alatt; mindamellett az É-i részeken a tél hosszu: D-en már a gyapot is megterem. Mezőgazdasági termékekben és bányászati kincsekben I. igen gazdag. 1892. termett kukoricából 165,5 millió, buzából 28,3 millió, zabból 75 millió bushel; azonkivül len, különféle gyümölcsök, dohány, rozs, burgonya, árpa és komló is nagy mennyiségben terem. A mezőgazdasági termékek értékét évenként mintegy 270 millió dollárra becsülik. Széntelepei óriásiak; Taylor 112 000 km2-re becsüli. Bányatermékei (1887) 141/2 t. szén, 565 453 t. öntött vas, 859 119 t. Bessemer-acél, 22 445 t. cink, azonkivül nyernek nagyobb mennyiségben ólmot is. Az ipar jelentékenyebb ágai: a húsfüstölés és húsnemüek készítése, a ruházati ipar, vasöntés és gépgyártás, vas- és acélművek, butorgyártás, malomipar, bőr-, sör-, szesz- és kocsigyártás. A vasuti hálózat hossza 15 820 km. A tanításról 28 college és számos népiskola gondoskodik, amelyeket több mint 1/2 millió tanuló látogat. A kormányzót, alkormányzót és az 51 szenátort 4, a 153 képviselőt 2 évre választják; minden 21 éves polgár, aki 1 évig lakott az államban, választó. 102 countyra van fölosztva. Fővárosa: Springfield, legnagyobb városa Chicago. Az első gyarmatokat 1673 után Marquette, Joliet, La Salle és Hennepin francia férfiak alapították. Az 1763-iki párisi béke Angliának juttatta birtokába. 1775. az Egyesült-Államok része lett. 1809 óta territorium és 1819 óta állam. 1850. eltörülte a rabszolgaságot. 1870. revideálta alkotmányát. V. ö. Edwards, Hist. of I. from 1778-1833 (1870); Moses, I., historical and statistical (1889). Wallace J., History of I. and Louisiana (Cincinatti 1894).

Forrás: Pallas Nagylexikon