(ejtsd: illinajsz), l. folyó I. államban, hossza 800 km. Az
Indianában eredő Kankakeenak és a Wisconsinban fakadó des Plaines-folyónak
Dresdennél történő összefolyásából keletkezik és mintegy 30 km.-nyire a
Misszuri torkolatától szakad a Misszisszippibe. Nagyobb mellékvizei a
Fox-river, a Vermillon és a Sangamon. Széles medrében, lassu folyásu vizén
Lasalleig mennek föl a kis gőzösök. Innen kezdve az Illinois-Michigan-csatorna
szolgál Chicagóig a hajók utjául. - 2. I., az É.-amerikai Egyesült-Államok
egyike, Kentucky, Indiana, a Michigan-tó, Wisconsin, Jowa és Misszuri közt, 146
720 km2 területtel, (1890) 3 826 351, 1 km2-re 26 lak. (1810. 12 282
lak.). A prairiek vidékéhez tartozó állam egészen alföld, amelynek a
Misszisszippi és Wabash közt fekvő részét 100-250 m. magas dombok takarják;
ezeknek a vizektől kimosott oldalát bluffsnek hivják. A Rock-river, I.,
Kaskaskia a belsejében, az Ohio, Wabash és Misszisszippi a határain folynak. Az
éghajlat kevésbé zord mint az Atlanti-oceán mellékén ugyanazon szélességi fokok
alatt; mindamellett az É-i részeken a tél hosszu: D-en már a gyapot is
megterem. Mezőgazdasági termékekben és bányászati kincsekben I. igen gazdag.
1892. termett kukoricából 165,5 millió, buzából 28,3 millió, zabból 75 millió
bushel; azonkivül len, különféle gyümölcsök, dohány, rozs, burgonya, árpa és
komló is nagy mennyiségben terem. A mezőgazdasági termékek értékét évenként
mintegy 270 millió dollárra becsülik. Széntelepei óriásiak; Taylor 112 000
km2-re becsüli. Bányatermékei (1887) 141/2 t. szén, 565 453 t. öntött vas, 859
119 t. Bessemer-acél, 22 445 t. cink, azonkivül nyernek nagyobb mennyiségben
ólmot is. Az ipar jelentékenyebb ágai: a húsfüstölés és húsnemüek készítése, a
ruházati ipar, vasöntés és gépgyártás, vas- és acélművek, butorgyártás,
malomipar, bőr-, sör-, szesz- és kocsigyártás. A vasuti hálózat hossza 15 820
km. A tanításról 28 college és számos népiskola gondoskodik, amelyeket több
mint 1/2 millió tanuló látogat. A kormányzót, alkormányzót és az 51 szenátort
4, a 153 képviselőt 2 évre választják; minden 21 éves polgár, aki 1 évig lakott
az államban, választó. 102 countyra van fölosztva. Fővárosa: Springfield,
legnagyobb városa Chicago. Az első gyarmatokat 1673 után Marquette, Joliet, La
Salle és Hennepin francia férfiak alapították. Az 1763-iki párisi béke
Angliának juttatta birtokába. 1775. az Egyesült-Államok része lett. 1809 óta
territorium és 1819 óta állam. 1850. eltörülte a rabszolgaságot. 1870.
revideálta alkotmányát. V. ö. Edwards, Hist. of I. from 1778-1833 (1870);
Moses, I., historical and statistical (1889). Wallace J., History of I. and
Louisiana (Cincinatti 1894).
Forrás: Pallas Nagylexikon