Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Illiria... ----

Magyar Magyar Német Német
Illiria... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Illiria

(Illyris, lat. Illyricum), ókori tartomány neve, melynek tágabb és szükebb jelentése volt. Tágabban minden föld keletre Itáliától és Noricumtól, nemkülönben nyugatra Tesszáliától és Makedoniától egészen az Iszterig (Duna). Szükebb értelemben jelenti az autariaták és ardiaeusok országát, mely Kr. e. a IV. sz.-ban alakult. Mint közigazgatási fogalom Illyricum Kr. e. 168 óta a tengermellék elnevezése Istriától a Drilonig (Drin), tovább befelé pedig a Savus (Száva) és Drinus (Drina) közé eső föld, tehát körülbelül a mai Bosznia és Dalmácia. Zord országnak irták le, alkalmasabbnak a baromtenyésztésre, mint szántóvetésre, melyhez a rómaiak csak bányái miatt ragaszkodtak. Nevét az ország lakóinak egyik főtörzsétől, az illirektől vette, mely név alatt azonban nem csupán maguk az illirek értendők, de sok más törzs, miket az ókor egy kalap alá foglalt. Ilyenek voltak: az istrii, Japodes vagy Japyges (l. o.) a Száva felső folyásánál, nemkülönben a liburnok, az antik világ legjobb tengerészei, kiknek Octavianus actiumi győzedelmét köszönhette, s a delmaták v. dalmaták egészen a Drilonig (l. Dalmácia). A Titiusnál kezdődtek az igazi illirek; törzseik: Balini (a Titiustól a Nestusig, ma Nato), Nesti (a Nestustól a Naroig, most Narenta), Manii és Enchelei (a Narótól a Drilóig), Taulentii (a Drilótól a Cetydnusig), Antiarates és Ardiaei (a makedon határon). Nevezetesebb városok voltak (északról délnek haladva): Metulum (Moddling), Foretani (Fortino), Senia (Zengg), Jadara (Zara), Scardon (Scardona), Salone, Scodra (Skutari) és Olcinium (Dulcigno). A tengerpart mellett számos sziget volt, közös néven liburni szigetek, jelesül Curictae (ma Veglia), a két Apsyrtis (Cherzo és Osero), Arba (Arbe), Issa (Lissa), Pharia (Lesina), Corcyra Nigra (Curzola), Melite (Melide). Ezeket már 380 óta Szirakuza felől ellepték a görög gyarmatok. Görög véren kivül kelta és feniciai fajzat is keveredett az illirek közé, akik kivált a partvidéken nemcsak jó hajósok, de félelmetes kalózok hirére is szert tettek, ámde egységes államot alkotni nem tudtak. Legelébb a szomszéd Makedoniával ütköztek össze. Bardylis nevü főnökük 385. legyőzte Amyntast, de a későbbi makedon fejedelmek (különösen III. Fülöp) már egész I.-nak parancsoltak. Uj hatalmat szerzett honának az ardyaeok merész kalóz királya, Agron, ki maga is szembeszállott a rómaiakkal; özvegye Teuta királyasszony, pedig még követeiket is megölette. Ez idézte elő az illiriai háborut, máskép kalózháborut is, melyben Gnaeus Fulius Centumalus és L. Posthumius Albinus visszaállították Róma prestigét és Teuta királynőt súlyos békefeltételek elfogadására szorították (állandó hadisarc, a partvidék és Corcyra [Curzola] átengedése). Utódai (kivált Genthius) megmérkőztek még néhányszor Rómával, de hasztalan; 168. Anicius elfoglalta Scodrát és Genthius mint internált király halt meg Iguviumban. Az utolsó fölkelést Caesar fojtotta vérbe, ki után Octavianus Kr. e. 35. a még mindig kalózkodó lapodokat, liburnokat és dalmatákat kiirtotta és I.-t római tartománnyá tette. Ezentul nőtt műveltségben és vagyonban, termett irókat (Appianus), sőt császárokat (Valens), 324 óta egyike volt a birodalom 4 nagy prefekturájának. Theodosius alatt a nyugatrómai birodalomhoz kapcsolták, 476 óta azonban a bizanci császárok voltak urai. V. ö. Ducange, Illyricum vetus et movum (Posen 1746) és Zippel, Die römische Herrschaft in I. bis auf Augustus (Lipcse 1877). 1809. Napoleon ujra önálló állammá alakította I.-t, melynek 900 mf2-ön 1 275 000 lakosa volt. A párisi béke után Ausztria 1815. királysággá emelte, de Dalmáciát elválasztotta tőle. Ekkor magában foglalta Karintiát, Krajnát, Görzöt, Triestet, s a velencei Istriát s 520 mf2-ön 1 124 000 lakosa volt. Területéből I. Ferenc 1822. a magyar tengerpartot Fiuméval, továbbá Horvátországot visszacsatolta Magyarországhoz, ellenben 1825. a klagenfurti járást is belé kebelezte. 1849. I. Ferenc József ezt a királyságot megszüntette s öt uj korona-országot alkotott belőle.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is