Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Illyés... ----

Magyar Magyar Német Német
Illyés... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Illyés

1. András, XVII. sz.-beli kat. egyházi iró, pozsonyi, esztergomi kanonok, prépost, erdélyi püspök. Szül. Csik-Szt.-Györgyön 1637., megh. Nagyszombatban 1712-ben. Művei: A kerestyeni életnek példája vagy tüköre (5 rész, Nagyszombat 1682); A keresztény Josságos-cselekedeteknek és a tekéletessegnek gyakorlatossaga (3 rész, u. o. 1688); Megrövidíttetet Ige Az-az Predikatios könyv, (3 rész, u. o. 1691); Exemplum seu speculum vitae christianae, hoc est: vita Sanctorum (5 rész, Bécs 1694) stb. V. ö. Zelliger Alajos, Egyházi irók csarnoka.

2. I. Bálint, költő és egyházi iró, szül. Fehér-Gyarmaton (Szatmár) 1835 okt. 2., hol atyja (azelőtt tanár) ref. lelkész volt. Iskoláit Sárospatakon kezdte meg, de alig volt 13 éves, midőn kitört a szabadságharcz, s I. felcsapott a «szabadvadász» csapathoz, ahol csakhamar alvadász, később hadnagy lett. A szabadságharc után folytatta tanulmányait, s a bölcsészeti és teologiai tanfolyam végeztével egykori tanárának, Erdélyi Jánosnak ajánlatára a marosvásárhelyi ref. kollégium tanára lett. Később mint nevelő működött. Majd segédlelkésszé és tanárrá választották Szatmárt. Innen a tiszabecsi egyházhoz ment lelkésznek, mig végre 1869. a kisujszállási ref. egyház papja s egyuttal egyházkerületi jegyző, majd később egyházkerületi tanácsbiró lett. A kisujszállási kerület 1887. függetlenségi és a 48-as programmal képviselővé választotta, s miután véglegesen visszavonult a lelkészi pályáról, ujabban csak képviselői és irói munkásságának él. A lapokban elszórt költeményeivel a 60-as években kezdett feltünni; gyüjteménye megjelent Költemények (Budapest 1877) c. a. Legjelesebbek hazafias és az élet vegyes benyomásaiból fakadó költeményei. Egyházi körökben el vannak terjedve egyházi beszédei is: Temetési és emlékbeszédek (Debrecen 1873); Gyászkoszoru (halotti beszédek, u. o. 1878); Egyházi beszédek (u. o. 1878) stb. Legujabb műve: Emlékfüzér Kossuth Lajos sirjára (1895). Olaszországi utjáról melegen szinezett utirajzokat irt a Vasárnapi Ujságba.

3. I. István, kat. egyházi iró, Esztergom egyházmegyei áldozópap, esztergomi nagyprépost és végszendrői választott püspök, szül. Csik-Szent-Györgyön 1650 dec., megh. 1711. Irt egyházszónoklati, hitbuzgalmi és egyházi énekköltészeti műveket: Lelki tej, avagy Catechismus (Nagyszombat 1686); Soltari Énekek (3 részben, u. o. 1693); Catecheses (u. o. 1695); Sertum Sanctorum (Prédikációk, u. o. 1708); Menybevitetett b. sz. Mária congregátiójának eredete (u. o. 1710). V. ö. Zelliger A., Egyh. irók csarnoka.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is