Ilosvay

Lajos, kémikus, szül. Deésen 1851. Középiskoláit Kolozsvárott végezte, 1872-ig gyógyszerészettel is foglalkozott. 1872-76-ig budapesti egyetemi rendes hallgató volt. Itt lett gyógyszerészmester, és bölcsészetdokotro. 1874-1876. vegyésznövendék, egy évig Lengyel Béla, 1876-1880-ig pedig Than Károly tanárok segéde. 1878. megszerezte a középiskolai tanári oklevelet. 1880. állami ösztöndíjjal támogatva, külföldi laboratoriumokban dolgozott, Heidelbergában, Münchenben és Párisban. Berthelot-val végezte a magas hőmérsékleten keletkező kettős sókról való tanulmányt, mely a Compte-rendu 1882. évfolyamában jelent meg. 1882. a királyi József-műegyetemen az általános kémia helyettes tanára, 1883. pedig rendes tanár lett. 1886-87-től 1891-92-ig az egyetemes és vegyészi szakosztálynak volt dékánja; 1882-83. az építészi és mérnöki szakosztálynak választott prodékánja, míg 1893-94. ezideig ugyanazon szakosztálynak dékánja. 1891. a magyar tudományos akadémiának levelező tagja. A k. m. természettudományi, a m. földtani társulat választmányi tagja, az orsz. közegészségi egyesület technikai szakosztályának elnöke, a kémia-ásványtani szakosztály jegyzője. Az országos közoktatási tanácsnak rendes taga, nemkülönben tagja a középiskolai tanárvizsgáló bizottságnak. Irodalmi tevékenysége kiterjed szakjának tudományos művelésére, népszerüsítésére, de működik irodalomtörténeti s közművelődési téren is. Szakszerü dolgozatai közül felemlítendők: Adatok a carbonylsulphid fizikai sajátságaihoz (Ért. a term.-tud. köréből, X. és XI. kötet); Adalék a salátromossav és salétromsav kémhajtásaihoz; Gyors égés közben képződik-e ozon, esetleg hidrogenperoxid? Van-e a levegőben ozon és hydrogénperoxid? Salétromossav a nyálban és a kilélegzett levegőben; Észrevételek ama kisérletekre, hogy a talaj és növények nitrogentartalmukat a levegőben foglalt nitrogen közvetetlen áthasonlítása folytán szaporítják; Salétromossav képződése a gyors égés néhány különlges esetében és cyanképződés a megfordított lángban (Term.-tud. Közlöny VII. és VIII. Pótfüzete, továbbá a Bull. de la Société chim. de Paris 1889 és Math. und Naturwiss. Ber. aus Ung. VII. kötet); Adalék és ásványos vizek összetételének megváltozásához (Földt. Közl. XVI. köt.); A budai keserüvizek eddig ki nem mutatott alkatrészei (Term.-tud. Közl. XVIII. Pótfüzete); Levegőben való égéskor keletkező nitrogentartalmu melléktermékek mennyiségi meghatározás (Ért. a term.-tud. köréből XXIII. köt., Bull. de la Société chim. de Paris XXX. sor. 11-12. köt.); Über d. in d. Luft u. in den atmosphärischen Niederschlägen vorkommendes Wasserstoffhyperoxid (Ber. der deutsch. chem. Gessellsch. 1893 és Math. und Naturwiss. Ber. aus Ungarn XII. kötet); Adalék a levegő összetételéhez (Math. és term.-tud. Ért. XII. köt.); Az ozon és az ammonia egymásra hatásakor keletkező termékekről (u. o. és Berichte det deuttsch. chem. Gessellschaft 1894); Tanulmány a torjai büdös barlangról (sajtó alatt); A hydrogen-peroxid uj kémszere (sajtó alatt). Elemezte a buziási József, a luhii Margit és a budisi Sarolta nevü ásványos vizeket. Népszerü és más munkái közül még felemlítjük: A chemia alapelvei (A term.-tudom. könyvkiadó vállalat XXX. kötete); Budapest ásványos vizei és fürdői (Az orsztr.-magy. monarchia irásban és képben. Magyarország III. kötet); A tudományos chemia állapota külföldön s hazánkban (Term.-tudom. Közl.) cimü munkákat.

Forrás: Pallas Nagylexikon