Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Immermann... ----

Magyar Magyar Német Német
Immermann... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Immermann

Károly Lebrecht, német regény- és drámairó, szül. Magdeburgban 1796 ápr. 24., megh. Düsseldorfban 1840 aug. 25. 1813. a hallei egyetemre ment, majd beállott katonának, jelen volt a belle-alliancei csatában, Párisban is bevonult s mint tiszt vált meg a hadseregtől, hogy Halleban tovább folytassa tanulmányait. 1817-től a törvényszéknél működött, előbb Magdeburgban, majd Münsterben, ahol megismerkedett Lützownak, a szabad csapatok vezetőjének nejével, szül. Ahlefeldt Eliza grófnővel. 1824. visszahelyezték Magdeburgba, ahová a most már férjétől elvált Lützowné is követte, de felajánlott kezét nem fogadta el. 1826. mint törvényszéki birót Düsseldorfba helyezték át I.-t, ahová Eliza ismét követé; neje azonban most sem akart lenni. Érdemeket szerzett magának I. Düsseldorfban egy magánáldozatokból létrehozott szinház fentartásában és vezetésében (1836-37). Egyéni és művészi ujjászületését jelzi 1838. Niemeyer kancellár unokájával, mariannával kötött házassága s az ennek következtében Elizával való szakítása. - I. mint költő a romantikából indult ki, később azonban azon igyekezett, hogy műveinek megadja a reális alapot. A tragédiában, főtörekvése tárgyában, sokszor elhomályosítja tehetségét a romantikusoktól örökölt shakspereománia; legkiválóbb műve e tekintetben Das Trauerspiel in Tirol (1828; később átdolgozva e cimen: Andreas Hofer); egyéb drámai művei: Die Prinzen von Syrakus (1821); Trauerspiele (1822, 2 köt.); König Periander (1823); Das Auge der Liebe (1824); Cardenio und Celinde (1826); Die schelmische Gräfin (1828); Kaiser Friedrich II. (1828); Die Verkleidungen (1828); Die Schule der Frommen (1829); Merlin (mitus drámai alakban, 1832]; Alexis (1832); Ghismonda (1839). Regényei közül a legkiválóbb Münchhausen (1838), amelybe I. beleszőtte Der Oberhof c. vesztfáliai népies elbeszélését is (külön kiadás 1865, Vautier rajzaival); a német irodalom egyik gyöngyét. Elbeszélő művei még: Die Epigonen (1836); Tristan u. Isolde (Gottfried von Strassburg után, töredék), Tulifäntchen (tréfás hősköltemény, 1830). Ezenkivül: Schriften (1835-1843, 14 köt.); Memorabilien (1840-43, 3 köt.); Theaterbriefe (1851); Sämmtliche Werke (kiadta Boxberger 1883, 20 köt.). V. ö. Freiligrath, Karl I. 1842); Müller v. Königswinter, Karl I. und sein Kreis (1860); Strausz Fr. Dávid, Kleine Schriften (1866); G. zu Putlitz, Karl I. (1870, 2 köt.); Fellmer, Geschichte einer deutschen Musterbühne (1888).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is