KisszótárCímszavak véletlenül
|
impresszionizmusirodalom, művészet Az impresszionizmus képzőművészetben a modern festészet egyik legnagyobb hatású irányzata. A XIX. sz. második felében és a XX. sz. elején virágzott. Fő feladatául a pillanatnyi vizuális élmény visszaadását tekintette, a rnűvészi formálás legfontosabb elemének a valőrt, a színek megvilágításbeli fokozatainak visszaadását választotta. A szabad levegő vibrálását érzékeltetve feloldotta a természeti formák, alakok körvonalait, így a tömeg, a kompozíció is veszít jelentőségéből. A festő elveti az illusztratív szándékot, így az irodalmias tematikát is. Az impresszionizmus megújította a festészet technikáját, s a napfényes kolorizmus addig ismeretlen gazdagságát nyújtotta. Kiemelkedő képviselői: Claude Monat. Antonio Renoir, Camille Pissaro stb. Az irodalomban az impresszionizmus művelői elsősorhan a valóságnak a művészre tett pillanatnyi hangulati hatását kívánják érzékeltetni. A szavak hangulati tartalmát az addigiaknál jóval nagyobb mértékben használják ki. Jelentős írók egész életművére nem jellemző irányzat, inkább munkásságuk egy-egy szakaszában kerül előtérbe. A zenében művelői festői hatást kívánnak elérni a hangok, hangzatok színfoltszerű kezelésével, a dallamvonalak eltördelésével, elmosódott ritmikával. E zenében témát nemcsak motívumok, dallam-elemek, hanem hangzattömbök is alkothatnak. Az irányzat legjelentősebb képviselője Claude Debussy, akinek művészete igen nagy hatással volt a XX. sz. zenéjére. Szerkesztette: Lapoda Multimédia KapcsolódásMaradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|