(franc., ejtsd: e?promptű) a. m. rögtönzött vers; a latin in promptu szóból ered és oly költeményt fejez ki, melyet a költő nem lassu és érett átérzés után, hanem hirtelen egy-egy ötletének engedve, alkot. - Önálló zenészeti műforma, mellyel manapság már a hangszeres zene minden fajában lehet találkozni, azonban leginkább mégis a zongorairodalomban, hol Chopin volt a kezdeményezője, s hol ő hozta nagy divatba.