Independensek
v. kongregacionalisták néven Angliában és Amerikában az
olyan kálvinistákat értik, akik azon egyházszervezeti nézetet vallják, hogy
minden egyes, bármily kevés számu tagokból álló gyülekezet a vallásra tartozó
dolgokban minden egyházi és világi hatóságtól teljesen független (independens).
Ezen irány első magvait Brown Róbert (l. o.) hintegette el. A XVII. sz. elején,
akkori vezérük Robinson után az independes szót vették fel. Az ujabb időkben az
I. inkább kongregacionalistáknak szeretik magukat nevezni. A Cromwell alatt
folyt nagy szabaságháboru kezdetén az I.-nek ugy számuk mint tekintélyük
jelentékenyen megerősödött, s nagy részüknél rajongással határos lelkesültség
fejlődött ki, ugyanekkor mások, az u. n. levellerek (egyenlősítők) lelkesen
apostokodtak amellett, hogy az egyház az államtól teljesen kölöníttessék el,
hogy ez utóbbi legyen vallási tekintetben egészen közömbös s adassék teljes
vallási és lelkiismeretbeli szabadság. Midőn az 1662. kiadott Uniformitatis
acta az összes nonkonformitákra (1. Dissenters) súlyos büntetéseket szabott,
sokat szenvedtek az I. is, egyik üldözés a másikat érte, mignem ezeknek az
1689. türelmi rendelet véget vetett. Az üldözések idején nagyon sok independens
költözött ki Amerikaába és itt számos kongregacionalista gyülekezetet
alapítottak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|