Állam a társadalmi lét legtökéletesebb
és leghatalmasabb fejleménye, melyben meghatározott térületen élő nép egyéni
életre, tehát akarat és cselekvésképességre, szervezkedett. A
társadalomtudományokban az Á. mivoltának számos meghatározásával [...] |
állam (politika, történelem) A uralkodó társadalmi rend fenntartását az uralkodó osztály hatalmát szolgáló szervezet. Feladata a
gazdasági társadalmi rend biztosítása, védelme, a közigazgatási, kulturális és közoktatási szervezet
megszervezése, fenntartása, az [...] |
Állam (oktatás, ) Sokjelentésű fogalom: egyszerre jelenti a pol.-i gyakorlatot, a rá vonatkozó eszmerendszert és a pol. működtetésére szolgáló szerv.-et. - Az ókor óta az emberi társ. tevékenységének legátfogóbb szerv.-i kerete. Tört.-ileg többféle [...] |
Állam (általános, ) Meghatározott földterületen élő embereknek kormányzattal és szuverenitással bíró történetileg kialakult közössége. |
Állam (meghatározás) Az állam egy földrajzi terület feletti legfőbb hatalommal
bíró politikai egyesülés. Ez hagyományosan magába foglalja azt az
intézményrendszert amely birtokolja a törvénykezés jogkörét, [...] |
Államfő az államegység kifejezése, az
állam méltóságának megtestesülése, az állam személyi életében az öntudat
képviselője. Lehet egyén v. lehet az államhatalmat gyakorló kollégium.
Monarkiákban uralkodó-nak neveztetik, mert vagy egyedüli birtokosa [...] |
Államtan általános, az államtudományokba
bevezetésül szolgál s az állam, államélet alapkérdéseit tárgyalja. Feladata
tehát vizsgálni az állam mibenlétét, természetét, hogy melyek az államnak
belső, v. szellemi, külső v. anyagi elemei, miként [...] |
Államjog ama jogszabalyok összesége,
melyek az államnak mint politikai személyiségnek, felsőségnek, közhatalomnak
tevékenységét szabályozzák. Amint az államtevékenységnek két nagy köre van, u.
m. törvényhozás és végrehajtás, úgy az Á. két főrészre [...] |
Államtönk (pénzügyi bukás, állambankrott):
az államot terhelő fizetések teljesítésének felfüggesztése. Az Á. vagy
általános vagy részletes, a szerint, amint az államkincstár összes
tartozásainak vagy csak kötelezettségei egy részének teljesítése [...] |
Államjegy l. Papirpénz. |
Államisme alatt értjük ama különféle
ismeretek összeségét, melyek valamely ország jelen állapotát ismertetik. Az Á.
e szerint nem annyira elméleti és önálló tudományos, mint kiválóan gyakorlati
értékkel bir és mint honisme a középiskolai és [...] |
államcsőd (politika) Az állam fizetésképtelensége esetén a
kifizetéseknek teljes vagy részleges megszűntetése |
Allamanda L., növénygénusz az apocynaceák
családjában leginkább brazíliai fák. |
Állampárt (politika) Kül. diktatúrákban az államhatalmat birtokló s az államot a maga szervein keresztül közvetlenül irányító, az állampolgárok életmódját befolyásoló egyetlen párt. |
Államtudós l. Állambölcsész. |
Állampapir minden oly értékpapir, mely az
állam tartozásáról van kiállítva, vagyis amelyen adósként az állam szerepel. Az
államadósságok különböző nemeinek megfelelően az Á.-ok is különfélék; a
tulajdonképi papirpénzt azonban nem szokás Á.-nak [...] |
Államnyelv (általános) Valamely állam hivatalos többségi nyelve. |
Államkincs a pénzügytanban az a pénzkészlet,
melyet rendkivüli szükség, nevezetesen hadviselés esetére tesz felre az állam.
Az Á. tehát különös célra lekötött része az ingó államvagyonnak, mely
gyümölcstelenül hever, de viszont [...] |
Államjavak alatt tágabb értelemben az
államtulajdonában levő összes vagyontárgyakat, szoros értelemben csak az
állambevételek közvetlen szaporítására rendelt, mezőgazdasági kezelés alatt
álló kincstári földbirtokokat értjük. Keletkezésük [...] |
Államhitel alanyi értelemben az állam
hitelképessége, mely az államnak hitelezőivel szemben a multban tanusított
magatartásán kívül az államszervezet szilárdságától, valamint a nemzet
vagyonosságától, főleg azonban az egész államháztartás miként való [...] |