Algebra

A szó az arab «al gebr»-ből (gabar a. m. restaurare) származik, amely Mohammed ben Musa Alkhvarizmi arab matematikusnak 820-ban megjelent «Algebr v" al mukabala» című munkájában szerepel és [...]

algebra (matematika)

A matematika egyik legfontosabb fejezete. Az elnevezés arab eredetű, a jelentése: átvitel (mármint az egyenlet egyik oldaláról a másikra). Az algebra két nagy részre osztható. A klasszikus algebra a komplex [...]

Algebra (oktatás, )

al-Khvarizmi

Algebrai alak

egy vagy több változónak homogén egész függvénye. Az A.-ok a számelméletben, az algebrában és az algebrai görbék elméletében szerepelnek.

Algebrai görbe

l. Analitikai geometria.

Algebrai felület

l. Analitikai geometria.

algebrai egyenlet (matematika)

Olyan egyenlet, amelyben az ismeretlen mennyiségekkel a négy alapműveleten kívül nem végzünk más műveletet. Az algebrai egyenletben egy v. több ismeretlen szerepelhet, különböző, hatványokon. Az ismeretlenek [...]

Algebrai egyenlet

l. Algebra.

Algebrai mennyiség

Oly mennyiség, mely racionális együtthatókkal bíró algebrai egyenletnek tesz eleget. Aszerint amint ebben az egyűtthatók racionális számok vagy racionális függvények, az A.-algebrai szám, illetőleg algebrai függvény. Az [...]

Boole-algebra (elektronika)

(logikai algebra, kapcsolás algebra). George Boole angol matematikus által az ítéleteken végzett műveletek leírására kidolgozott algebrarendszer. Ítéleten olyan kijelentést vagy állítást értünk, amely vagy igaz, vagy nem [...]

logikai algebra (elektronika)

Formális algebra

l. Formális.

kapcsolás-algebra (elektronika)